Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 9. szám - Péntek Imre: Öcsike és Öcsikéné (groteszk játék)
PÉNTEK IMRE Öcsike és Öcsikéné GROTESZK JÁTÉK Szín: Absztrakt hely. öcsikéné káposztákat visz hálójában, távolabb Öcsike követi. Mindketten mezítláb vannak. Mintha úton volnának valahova. ÖCSIKE: Várj, hova sietsz? öt éve sietsz. Pontosabban öt éve, három hónapja, és 19 napja ... ÖCSIKÉNÉ: Örökké a piacra járok. Megveszem a káposztákat. A kéttojásos kockát, megveszem a mosóport. A boltba sietek. Rohanok. Eg-y rohanás az életem. Meg nem állhatok egy pillanatra sem. ÖCSIKE: Várj, mondok valamit. Valami fontosat... Most jutott eszembe. Már tegnap i-s. ÖCSIKÉNÉ: Már tegnap is elmaradtál. Miért várjak, nem mondanád meg? Örökké rád várjak? Várjam meg, míg felnőssz! Hat éve várok. Pontosabban 4 éve, 2 hónapja, harmincegy napja ... ÖCSIKE: Ezek szerint elseje van. Ma van a fizetés. Várj, most elmondom, mit álmodtam a tévében .. . ÖCSIKÉNÉ: Alighogy hazaérek, felteszem a lábosban a vizet. Meggyújtom a gázt. Felszaggatom a celofánpapírt a fogammal. A körmömmel. Hol a kisolló, nem láttad? Hogy is láttad volna? Ha egyszer a kezedbe veszel valamit, annak vége. Az eltűnt, az megszűnt, az megsemmisült. Elhánysz mindent, én meg keresgethetek utánad ... ÖCSIKE: Mekkorákat lép. Mint egy lépegető exkavátor. Visz a hálójában engem is. A fejemet a káposztafejekkel. És itthagy. Ez a hála. Azt álmodtam ... ÖCSIKÉNÉ: Nem álmodtál te semmit. A televízióban sem. Minden álmod ki van nyomtatva a műsorban. Bárki megnézheti. A te álmodat. És még a hülyéje azzal jön, hogy,... ÖCSIKE: Jajj, állj meg! Nem látod? Sántítok. Beleléptem valami hegyes izébe ... ÖCSIKÉNÉ: Gyere már, meddig akarsz ott heverészni? Egész nap lustálkodsz, semmire se érsz rá. Különben is valami fontosat akarok mondani, de te soha sem hallgatod meg, amit én ... ÖCSIKÉ (Leül, a talpát vizsgálja): Fáj, nem hallod? Fáj! Fáj, fáj. Belement, beleszórt. Én nem is látom, olyan mélyen. Menj csak, hagyj itt... ÖCSIKÉNÉ: Emlékszel még, mikor a zöldmintás szoknyában ... ÖCSIKE: Hogy tudott olyan mélyre... mikor úgy vigyáztam. Menj csak, hagyj itt, mit is várhatnék tőled? ÖCSIKÉNÉ: Emlékszel, hogy néztek? Mindenki nézett. A barátnők, az ismerősök, én csak mentem, mintha nem is látnám, a zöldmintás szoknyámban ... ÖCSIKE: A bátyus biztos kipiszkálná ... ÖCSIKÉNÉ: Emlékezni se hagysz, jogom van emlékezni. ÖCSIKE: Tudod, mit álmodtam? Ez nem volt benne a műsorban. Már régen nem is volt műsor, mikor ... ÖCSIKÉNÉ: Mutasd a csülködet! Emeld följebb. Magasabbra! Egész világ hadd láthassa. Még! Nem látok egy kukkot se, te biztos álmodtad ... ÖCSIKE: Kikapcsoltam, hiába utálatos- kodsz. Minden gombot benyomtam, minden csavarót elcsavartam. És akkor álmodtam azt, ami megjelent a képernyőn ... ÖCSIKÉNÉ: Olyan sárga a talpad. Mikor mostál utoljára lábat? Lefekvés előtt soha meg nem mosnád, arra is képtelen vagy... Nézd meg a tiszta lepedőt utána. A piszkos patád nyomait. Emeld már feljebb, mit esetlenkedsz? ÖCSIKE: A bátyus már rég kiszedte volna. Ö vett nekem színes ceruzát is. 727
