Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 7. szám - MŰVÉSZET - Péntek Imre: Gépi kötéssel - "újtextilül" - Beszélgetés Droppa Judit textilművésszel

amiket figyelembe vesz tervezés közben. Nyilván más szükségleteket is tekintetbe vesz, mint a divat...

— Persze, hogy vannak. A mi gépeink tipikusan alkalmasak arra, hogy rajtuk „szabadidő” ruházat készüljön. Trikó ruhák, gyerekszámtól a felnőtt méretekig. Sok mindenre használható az általunk gyártott anyag, aminek meg kéne keresni a piacát. Nem kellene megvárni, míg az ajánlatok befutnak. Mi is végezhetnénk kiajánlást. És éppen ezen a nem divatnak kitett területen.

A másik „rögeszmém” az, hogy kell egy olyan egyszerű minta tárat használni, ami lényegében állandó, gyakorlatilag szinte változatlan. Színben variálhatnánk a divat szerint. Létre hozhatnánk a vállalaton belül egy olyan kollekció-magot, ami hosszú évekig biztosíthatná a termelést.

— Szombathelyen a II. Ipari Textilművészeti Biennálén a kiemelt első díj éppen annak a „rendszertervezői szemléletnek” szólt, amelyet ön elsők közi hozott az iparágba.

— A rendszertervezés leegyszerűsíti a mintázást. Módszeremmel egy minta helyett tizenkettő készíthető el. Felrótták ezeknek, hogy hasonlóak. De még mindig nagyobb választékot adnak, mintha csak egyetlen mintával dolgozunk. Például ha az egyik mintát azért nem rendelték meg, mert nagynak találták, akkor az én mintacsaládomban benne van a mitának a „picije” is. A választék tehát mindenképpen bővül.

A másik, amiért ezt kitaláltam, hogy a kötelező ötezer méter legalább váltva készüljön el. Legalább ezer méterenként váltsák a mintát: ami — ebben az esetben — nem jelent teljes átállást, hanem egyszerű műveleteket. Termékeink változatosabbak lehetnének.

De a módszernek hiányzott a propagandája a vállalatnál. Fel kellett volna dolgozni egy prospektusban, grafikailag szemléletessé tenni, hogy mi ennek az előnye. Ezeket az elgondolásaimat nem sikerült elfogadtatnom. A Rita és Petra mintacsaládot — amivel Szombathelyen szerepeltem — szétszedték. És így azért rendeltek belőle. Lekönnyítették az anyagot, lett belőle inganyag. A lekönnyí- tés azt jelenti, hogy a mintázat nem tisztán mutatkozik, szürkés tónust kap. Ami nem baj, ha az ember eleve így tervezi.

— És a kőszegi kamarakiállítás mintacsaládjával mi történt?

— Semmi különös. A BUBIV használta föl egyik sorozatot bútorszövetre ...

— Szombathelyhez fűződő kapcsolatai szorosak, hisz az itteni textil-fórumok szinte mindegyikén találkozhattunk munkáival. Mit adott önnek a szombathelyi textiles-műhely?

— Űjabb lehetőséget a kísérletezésre. A gyárral pedig sikerült kiviteleztet- nem a „rendszer-tervezett” mintacsaládokat. Egyáltalán, a magyar textiles gárdának Szombathely adja a kiállítási lehetőséget.

— 1968-ban az Ernst Múzeumban mutatkozott be Magyarországon először az „újtextil”. Addig szinte kizárólag gobelin és á faliszőnyeg uralta a textiles kifejezésmódot. Bán András írta a Művészet 78-as számban: „. .. újtextilül be588