Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 7. szám - Szikszai Károly: Beszélgetés Ratkó Józseffel

Délután kettőre terveztük a találkozót, de a fényképész autója bedöglött, ötre érünk Nagykállóba. Esik az eső. Egy biciklis bácsika vállalkozik arra, hogy elvezet bennünket a költő Nagybalkányi úti házához. Ratkót, persze már nem találjuk otthon. — Egész délután várta magukat, azt hittq, már nem jönnek — mondja a felesége. — Elment a könyvtárba. A könyvtár szerencsére nincs messze Ratkóék lakásától. Ratkó József az első emeleti olvasóteremben ül és sakkozik. — Gondoltam, azért nem jöttök, mert nem táviratoztam vissza az időpon­tot — mondja, majd abbahagyja a partit, s már együtt indulunk lefelé. Mire visszaérünk, teljesen besötétedik. A tágas verandáról két ajtó nyílik. Ratkó a jobb oldalit választja, így a konyhán keresztül jutunk beljebb. A kony­hából két egymásba nyíló szobát, és egy csukott ajtót látni. Bizonyára azon túl is szobák vannák. Közben Ratkó valahonnét egy üveg bort halász elő, és betes­sékel az első szobába. — Igyuk meg, aztán elmegyünk vásárolni — mondja, majd az asztalira te­szi az üveget. — Ettetek már öhönt? Régi pásztorétel. Slambucnak is hívják, de az nem az igazi. Igaz, ez se lesz az, mert kölcsönadtam a bográcsomat... csak a zománc-üstöm van itthon, abban meg alig lehet forgatni.. . Mert az igazi öhönt harminokétszer kell megforgatni, és a szakácsnak minden forgatásánál meg kell innia egy hosszúlépést... Megisszuk a bort. aztán megyünk vásárolni. Szalonnát, krumplit, hagymát, száraz tésztát, bort. — Ma jó napom volt, írtam egy verset — mondja útközben —, ha haza­érünk, megmutatom. Míg fő a krumpli, Ratkó a dolgozószobába vezet. Három egymásbanyíló szobán át jutunk a költő műhelyébe. Az ablak előtt nagyméretű íróasztal, rajta írógép és kéziratpapírok ezrei. A falon József Attila-portré. Szénrajz. A köny­vespolcon is fényképek, rajzok: Móricz Zsigmond, Tersánsaky Józsi Jenő, Sinka István, Nagy László. Aztán festményeket mutat. Az egyik sarokból emeli fel egyenként. — A barátom, Bugya Pista képei. Nagyon szeretem őket. Ha majd teljesen készen leszek a szobával, kiteszem a falra. Közben újabb vendég érkezik. A gyógyszerész, hóna alatt hat üveg barna sörrel. Fél óra múlva elkészül az öhön. Vendégségben ritkán eszik ilyen jót az em­ber. Háromszor szedek magamnak. Egy ideig a konyhában üldögélünk, majd két üveg borral bevonulunk a szabóba. Ratkó József 1936-ban született Budapesten. Eddig négy kötetet publikált: Félelem nélkül (1966), Fegyvertelenül (1968), Egy kenyéren (1970), Törvénytelen halottaim (1975). József Attila-díjas. Négy gyermek apja, jó évtizede a nagykál- lói könyvtár igazgatója. Fegyvertelenül című köteted, Harmadik című versében olvastam a következő strófát: „Harmadik lettem, akinek az a sorsa, hogy poklokat járjon, s dolga, hogy igazat tegyen e kacsalábon forgó világon.” 518

Next

/
Oldalképek
Tartalom