Életünk, 1979 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 4. szám - Reismann János: Nyugtalan évek (emlékirat) - "Ágas fád ága lengedezzen" (Vogul népköltészet) Bella István műfordításai: Szélért való könyörgés, Jápel manó, Vágyakozás, A vánti-falvi leány, Tobolszkból jött Péter bátya, A csúnya fiú kesergése (versek)
Faros férfi faromon pompás puha posztó nadrág, lábas férfi lábamon búvárkacsa csőrű csizma, sarki búvár csőrű csizma. Vaspatkós csizmával kipp, kopp, kopog a Péter. Vaspatkós csizmával nyikk, nyakk, nyekereg a Péter. Finom sót hoztam tíz zsákkal, jó lisztet hoztam száz zsákkal. Szíve éhező nőnek, szíve éhező férfinak őszi hal javát kiosztom, tavaszi hal javát kiosztom, öt húrú húros fádat pengesd meg, eja! A Péter-tudta kézjátszást, a Péter-tudta lábjátszást az egész ház sok népe hadd nézze csak! Nyakaforgató ámuló nyírfajdként ámuljátok, nyakatekerő bámuló nyírfajdként bámuljatok. (Nyakán átvetve egy zsinóron nyírfaedény lóg. Havat szór belőle a népre, a maradékot a medvére veti. Táncolni kezd.) A csúnya fiú kesergése Nikita öreg legnagyobb fia íme elárvult három rénborjúm most mért fogtam be, hová fogtam szánba, nem tudja asszony, férfi se tudja. Hát a dús Lozva patakára menni futtattam meg őket, a halas Lozva vidékére futtatam meg őket. „Ama Tat-foki falu terére nőt szánra ültetni megyek én el. Eme Jugra-falu terére nővel telides-teli szánnal térülök én meg.
