Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 1. szám - TANULMÁNY - László Gyula: "De sacrae Coronae Regni Hungariae..."
A koronázási paláston találjuk István király egyetlen korabeli hiteles ábrázolását. Az ő kezében viszont a hatalom szimbólumaként nem jogart hanem lándzsát láthatunk. Azt is tudjuk más forrásokból, hogy a X—XI. században inkább a lándzsa szerepe volt domináns. Ezt újabb pénzlelet is igazolja. Milyen okokból és melyik időszakban váltotta fel a lándzsát a jogar? Egy dolog kétségtelen, hogy III. Béla síregyüttesében, ami az akkori valóságos jelvényegyüttest tükrözi, már van jogar, és ez annál is fontosabb, mert ez az egyetlen hitelesen feltárt magyar királysír. Mire következtethetünk a jogar foglalatának ötvössajátosságaiból? Mikor készülhetett? Én változatlanul azt tartom, hogy a XII. század vége felé. Tehát ez is III. Béla korához vedet? Igen. László Gyula kimutatta a jogar sztyeppéi eredőjét is, de van későantik gömbfejű jogar is, azonkívül a X—XI. században is történik említés hasonlóról, tehát azért itt is van még tennivaló a típus eredetének tisztázásában. A koronán két zománckép azonos tartalmú. Nevezetesen corona latina tetején, a keresztpántok találkozásánál levő és a corona graeca homlokzománca egyaránt Krisztust, a Pantokratort mintázza. Egy lényeges különbséggel: míg a görög zománcon feje mellett kétoldalt körökbe foglalva Krisztus neve áll, a latin zománcon kétoldalt a Napot, és a Holdat látjuk. Ez az ábrázolás királyi pecséteken is előfordul. Deér József fejtegette ezt a problémát, főleg a pecsétekre hivatkozva, ahol ezek a kozmikus szimbólumok szántén szerepelnek. Persze kozmikus szimbólumok középkori Krisztus-ábrázolásokon is vannak. Ügy látszik, valóban van összefüggés a két zománckép között, mindenesetre én nem tudnám eldönteni e pillanatban, hogy ez az összefüggés valóban azt jelenti-e, hogy az egyik a másik utánzata. Ebben nem vagyok biztos, lehet közös forrásuk, más szálakon is összefügghetnek, nem feltétlenül direkt összefüggésre kell gondolni. Mindenesetre érdekes, hogy a magyar királyi pecsétek igen hasonló rajzolatnak a Pantokrátorhoz, és e kozmikus szimbólumokkal vannak ábrázolva. A pecséteken valóban, — de tegyük hozzá — nemcsak a magyar királyokén, hanem pl. a XII. századi angol királyokén is. A kérdés inkább az, hogy valóban és kizárólag a magyar pecsétábrák illetve a corona graeca Krisztus lemezének hatása alatt készülhetett-e a másik trónoló Krisztus. Van olyan feltevés, miszerint a jelenlegi korona egy szükségből készített koronapótló korona, ami csupán az eszmei folytonosságot biztosította, de — ha egyes elemei korábbi időkből valók is, — végeredményben XIII. század végi keletkezésű, miután az eredeti korona nem került volna vissza II. Ottokártól, ahová IV. Béla leánya, Anna „menekítette”. Itt nem az a kérdés, hogy az eredeti koronázási ékszerek visszakerültek-e, hanem az, hogy azok kerültek-e ki? Főleg hazai történészek erősen vitatják, hogy Macsói Annának módjában lett volna a regáliákat, a királyi kincstárat magával vinnie. Nem lehet tudni, családi kincsekről volt-e szó, vagy a királyság jelvényeiről. Kétségtelen, hogy ebben a kincsben szerepeltek királyi jelvények, korona, vagy koronák, jogarok és kard is. 80
