Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 1. szám - TANULMÁNY - László Gyula: "De sacrae Coronae Regni Hungariae..."
A Prágában őrzött Szent István kard mintha mégis az előbbi feltevést igazolná. Igen, bár az sem biztos, hogy az a kard díszkard volt-e. Típusa, és a markolatán levő kopások alapján használati kard lehetett. Az lehetséges, hogy — amennyiben valóban István kardja volt — életében használta, és csak halála után kapott bizonyos szakrális, illetve kegyeleti funkciót. Valóban nem zárható ki ilyen nagyon korai keletű tisztelete a kardnak, hiszen végülis dinasztia alapító, korán szentté avatott személyről van szó, de kétségtelen bizonyosság itt sincs. Egy bizonyosság van, Szent Vitus székesegyház leltára, amelyben, a XIV. század közepén szerepel: Gladius S. Stephani regis, cum manubrio eburneo — tehát felismerhető. Ez azt mutatja, hogy ekkor már hozzátapadt a kardhoz a hagyomány. Arra viszont nincs semmiféle bizonyíték, hogy ez a kard eredetileg a jelvényegyüttesbe tartozott. Felmerül bennem egy hirtelen ötlet. Tény, hogy a jelvényegyüttes legfiatalabb darabja éppen a kard, amelyik XVI. századi, velencei munka lehet. Mi lehet az oka, hogy egy minden darabjában évszázadokkal régibb királyi együttesbe kerülhetett? Nem lehetne-e megkockáztatni, hogy éppen azért, mert a korábban használatos kardhoz — hiszen minden bizonnyal korábban is volt kard a jelvényegyüttesben — nem tapadt különösebb hagyomány, s így esetleg a reneszánsz kard kiszoríthatott egy régebbi, ám szintén pótlásként oda került, kevésbé dekoratív kardot? Lehetséges ... de csak találgatás. Ha ez így volna, közvetett bizonyítéka lehetne annak, hogy a Prágában őrzött kard esetleg valóban Szent István kardja, és eredetileg a koronázási jelvények közé tartozott. Nagyon nagy az időeltérés. Ezen az alapon aligha lehet válaszolni erre a kérdésre. Persze az is meglepő, hogy milyen szerény ez a mi országalmánk! Valószínű, hogy aranyozott réz, ami különös egy ilyen előkelő együttesben. Az országalma is viszonylag későn, Károly Róbert idején került az együttesbe. Igen, a címer szerint Károly Róbert uralmának kezdeti idejéből való, de mindenképpen indokolatlanul szegényes. Abban a korban még sírmellékletként is legalább aranyozott ezüstöt használtak. Es a királyok általában kényesek voltak arra, hogy jelvényeik között ne Potemkin-glóbusok legyenek. Itt is fennállhat az, hogy nem eredeti darabja az együttesnek, hanem ravatalozáshoz készült jelvény volt. Mi lehetett az oka, hogy mégis a jelvényegyüttes része lett? Aligha tudnék most felelni erre. Jelezték-e már külföldi kutatók, hogy esetleg tudományos célú kutatásokat kívánnak végezni? Még ezidáig nem, de feltehetően így lesz majd. Ügy gondolom, Patrick Kelleher professzornak is lesz még mondanivalója. Köszönjük a beszélgetést. (Készítette: PETE GYÖRGY és RATKAI IDA) öl
