Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 1. szám - TANULMÁNY - László Gyula: "De sacrae Coronae Regni Hungariae..."
FARKASDY ZOLTÁN Mind Szombathely városa kulturális életében, mind a magyar építész társadalomban nagy érdeklődést váltott ki a Szombathelyi Képtár tervpályázata, ami a közelmúltban, 1977. júliusa és decembere között zajlott le. Szombathely városa régi időktől fogva hazánk nyugati peremének egyik kiemelkedő kulturális központja. A város korunkban történő gyors fejlődése, ipari és ke- resekedelmi szerepének növekedése egybe esett idegenforgalmi vonzásának erősödésével is és e két „vektor” eredőjeként a folyamat logikusan Szombathely kulturális központú jellegének további kiszélesedéséhez vezetett. Szombathely szülötte a XX. századi magyar realista festészet kiemelkedő alakja, Derkovits Gyula. Hagyatékának nagy részét ideiglenes múzeumnak berendezett szülőháza őrzi, ez az épület azonban képtár céljára csak szükségmegoldásként, ideig- óráig alkalmas. 1976-ban másik jelentős magyar festőnk, Dési Huber István özvegye — a városnak ajándékozta a festő hagyatékát. Ez az értékes gyűjtemény is egyelőre a Derkovits-házhan lelt otthonra, súlyosbítva ott a már említett, egyébként sem ideális helyzetet. Szombathely közelében, Zsennyén — mint köztudomású — mai, képzőművészeink művésztelepe működik, ahol évről-évre számos művészünk jut alkotási lehetőséghez. Ez kézenfekvő lehetőségként kínálkozik egy kortársi gyűjtemény kialakítására is, méghozzá a két előbbi már befejezett életművet jelentő gyűjteménnyel együtt, az állandó fejlődés-bővülés lehetőségét biztosítva. Jelenleg a városnak sem állandó képtára, sem az esetenként megrendezendő tárlatok számára alkalmas épülete nincs. Mindezek alapján joggal merült fel egy állandó képtárépület létesítésének igénye. A kezdeményezést tettek követték, 1976 folyamán megalakult Szombathelyen a Képtárépítő Egyesület, mely kizárólag a társadalmi összefogásra és annak erejére támaszkodva hozzákezdett a város, sőt az ország kulturális életében oly jelentős, leendő objektum megvalósításának munkájához. Az Egyesület tevékenységét már a kezdetben komoly eredmények jelezték: egyének és intézmények sokasága ajánlotta fel önkéntes segítségét a képtárépület megvalósításához. A Képtárépítő Egyesület és Vas megye, valamint Szombathely város vezetői, aktív szervezői tevékenységgel megnyerték a nemes cél támogatására az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és A Magyar Építőművészek Szövetsége támogatását. Az előkészületi munka az érdekelt szervek együttes akaratából a megfelelő hely kiválasztásával kezdődött. Alapos mérlegelés után a Megye és a Város vezetői a Magyar Építőművészek Szövetsége Elnökségével közösen, úgy döntöttek, hogy az összes szóba jöhető telepítési helyek közül, — mint legalkalmasabbat, — az Iseum tömbjét jelöli ki. Ez a terület teljes egészében régészetileg védett. Feltárása még ma sem befejezett, teljes bizonyossággal lehet feltételezni, hogy ott még további értékes leletek fognak napvilágra kerülni. Az Iseum területe súlyponti jelentőségű a Belvárosban, amelynek dinamikus fejlődése egyidejűleg megkívánja, hogy a már korábban feltárt és megóvott, de a város testébe kellőképpen nem, és még építészetileg sem megnyugtatóan bevont együttese megfelelő keretet kapjon a létesítendő Képtár épületének odatelepülésével. Ez a probléma annyira összetett, bonyolult és sok kérdésre feleletet váró gondként nehezedett a megvalósítást szorgalmazó szervek vállára, hogy egyedüli reális megoldásként egy •Országos Építészeti Tervpályázat során, sokak gondolatának felhasználásával lehetett csak megoldást remélni. 82 Új fejezet a Szombathelyi Képtár történetében
