Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 4. szám - Csapody Miklós: Lakott mondatok közelében Markó Béla lírájáról
CSAPODY MIKLÓS Lakott mondatok közelében Markó Béla lírájáról Kritikánknak azok a törekvései, amelyek (folyóiratokban, antológiák előszavaiban) az összegző számbavétel igényével fordulnak a fiatalabb magyar líra teljesítményei felé, azt az egyre tapint- hatóbb szándékot dokumentálják, amely a közös nemzedéki sajátosságok és a csoportosulásokon belüli különutak feltérképezésére irányul. E tanulmányvázlatok vizsgálódásainak köre — növekvő fogalmi tisztasággal párosulva — egyre szélesebb, az ítéleteket és irányjelzéseket egyre alaposabb elemzések hitelesítik. Emellett azonban nagy és sürgető az az adósság, amelynek törlesztését a határainkon túli magyar líra fejlődésvonalainak a hazaival szinkron megrajzolása jelentené. Ilyenfajta vizsgálat eleddig nem történt, de a lírai törekvések együttláttatását már jóideje szolgálják eredménnyel az egyes köteteket tudatosító kritikai reflexiók. Az antológiák csoportos jelentkezései és a költő-avató elsőkötetek mindig izgalmas alkalmak az ismerkedő kitekintésre — a kínálkozó számbavétel elmulasztását, ezúttal a Marosvásárhelyt élő Markó Béla lírájának szemügyrevételével — csak pótolni tudjuk. Markó esetében nem volna helyes „bemutatkozásról” beszélni, hiszen az Igaz Szó költőszerkesztője két antológiában és két önálló verseskönyvvel már rég bemutatkozott, jelen van a romániai magyar lírában. Markó Béla költészete a harmadik Forrás-nemzedék sokszínű lírai vonulatába illeszkedik, de erősszálú kötődése a Forrás második nemzedékéhez éppoly meghatározó, mint törekvéseinek rokonsága egyes magyarországi folyamatokkal. Az utóbbi évek Forrás-vállalkozásai (Tamás Gáspár Miklós, Ágoston Vilmos és mások könyvei mellett) számszerűen a verskötetek határozták meg, amelyek a második Forrás-nemzedék viszonylagos lírai egységességét váltva a harmadik gyülekezés sokirányúságát is jelzik. A Forrás harmadik nemzedékének a hetvenes évek első felében sorjázó jelentkezései között az egyik figyelemreméltó könyv Markó A szavak városában című, kötete volt (1974), amelyet számos Korunk-, Igaz Szó-, Ütünk- és Ifjúmunkás-he\i híradás előzött meg. Versei kötetben először a sepsiszentgyörgyi írók, az akkoriban újonnan alakult, Megyei Tükör újságíróinak antológiájában a Kapuállítóban (1970) láttak napvilágot: négy vers, Farkas Árpádhoz visszanyúló megoldásokkal. (E korai darabok egyikét, az Alázatot A szavak városában című kötetben látjuk viszont). A könyv arculatát meghatározó Farkas Árpád, Csíki László, Czegő Zoltán, Magyari Lajos és Vári Attila együttesében Mackó Béla a legfiatalabb — „Született 1951. szeptember 8-án Kézdivásárhelyen. A kézdivásárhelyi líceum tanulója.” Ez az együtt jelentkezés jelöli ki lírájának földrajzi és a későbbiekben módosuló szellemi forrásvidékét. A Kapuállító darabjaiban már jelen van a ter836
