Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 1. szám - Győri László: Kő, Tél, Ekék (versek)
GYŰRI LÁSZLÓ Kő Csak kődarabnak nem hittem magamat, hittem bárminek, csak kőnek nem, és most, amit sohasem hittem, látom magamat mint szürke kődarab. Időtlen, fénytelen, hitetlen, rossz, kemény, sivár, áldatlan, sivatag. S kikiáltom, hogy magamra dobjanak. Kődarab? Hagyjuk. Ez sem, az sem, csupaszon az — mi. És mezítlen. Költészet? Kő? Bolondság. Azt mondd ki csak, másokban, magadban ki vagy és mi vagy! Tél 1944 Kanálnyél csokra. Zsebórák kemény szárnyai csukva: lepkegyűjtemény. Bebábozódott parasztok szőrös subában. Itt-ott egy-egy ha röpdös. Golyó vagy madár? Gőzt okád a ménorr. Füttyszóra megáll. Űjabb füttyre trappol. Orrcimpa tűpárna. A dértől csupa tű. Géz göngyölög hátra. Meghalni egyszerű. 25