Életünk, 1978 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 2. szám - TANULMÁNY - Székely Ákos: Alakulások (Mészöly Miklósról)
Alapszolgáltató tér — az információs szolgálat tere. Az övezet alapvető funkciója, hogy segítse a belépőket, a spontán érdeklődőket, valamint az intézmény rendszeres használóit. Közvetlen találkozóhely, az egyéni időtöltés tere az előcsarnok vagy fogadótér. E területnek jelentős népművelési funkciót szánunk. Ennek a térnek az otthonosság érzetét kell keltenie méreteivel, hangulatával. Alapvető feladata, hogy ne engedje a betérőt a házból kifordulni, hanem inkább vonzza, ösztönözze a tartós ismerkedésre, az intézmény igénybevételére. Ehhez az is szükséges, hogy a belépő számára már az előtér kulturális élményt adjon, és magas szinten nyújtson kulturális és egyéb információkat. Ezérte térbe helyeztük el a tanácsadó és tájékoztató központot, mely a város művelődési életének főbb mozdulatait, eseményeit regisztrálja, pontos és friss információkat ad az intézmény össztevékenységéről, a másutt elérhető kulturális és szabad idős programokról stb. Ez minden esetben, a teljes nyit- vatartás alatt népművelői ügyeletet és irányítást jelent majd, melynek ellátói kapcsolatot tartanak a különféle intézményekkel, tájékoztató szervekkel, eszköztárakkal, és közvetlen érintkezésben állva a látogatókkal az intézményi szférák használatához is segítséget nyújtanak. A kötetlen, társas együttlétet biztosítja a fogadótérhez kapcsolódó vendéglátó részleg, valamint az alaptér szolgáltatásait, információigényeit segítő olvasóterem könyvekkel, hírlapokkal, reprodukciókkal, zenehallgatási lehetőséggel, egyéb képi- és hangzó információhordozókkal. Ez a tér együttesen az intézmény útjelzője, informáló, tanácsadó, orientáló központ, amely tartalmában és módszereiben egyaránt nyitott. Segíti az egyéni érdeklődőket, érzékenyen „figyeli” a mozgásokat, és szakmai eszközökkel ösztönöz a csoportszerveződésekre, megkönnyíti a bekapcsolódást a különféle közösségi tevékenységi formákba. Az aktív, alkotó művelődés gazdag feltételrendszerét szolgálják a különféle kabinetrendszerben dolgozó műhelyek, tanfolyami és szakköri szobák, stúdiók. A helyiségek célszerű kialakításánál ismételten tartalmi rendezőelveket fogalmaztunk meg: a népművelési tevékenységek technológiája szerint csoportos és egyéni munkára, szervezett és spontán tevékenység végzésére egyaránt nyújtsanak lehetőségeket. így alakítottuk ki a korszerű audió-vizuális övezetet a felnőttoktatási stúdióval, az előadóteremmel, a központi stúdióval, a nyelvlaborral, mely a kiegészítő egységekkel (a film- és szemléltető eszköztárral, a szakmai-módszertani könyvtárral) együttesen széles körű és határozott profilú felnőttnevelési, képzési funkciót lát majd el. A több célú terek a már működő csoportok, körök munkáját szolgálják, műterem jellegük és felszereltségük egyaránt biztosítja az alkotómunkát, a bemutatkozást, a szakmai továbbképzést. Ilyen a kiállítótérhez kapcsolódó képzőművészeti, fotó, és film műterem, előadóteremmel és társalgóval; vagy: egy másik vizuális műhely, mely egyszerre szolgálja a tárgyformálás azonos tevékenységtípusait; hasonló a gyermekjáték-bábkészítő műhely és próbaterem is. A tárgyformáló munka terei egymásba kapcsolódó övezetet alkotnak, mint ahogy a kísérletező munka terei is. Ezért egymás mellé telepíthettük a jelentős műszerigényű elektrotechnikai, rádiós, modellező-famegmunkáló műhelyegyüttest, melynek mindegyike önálló szakteremként is üzemeltethető lesz. Az alkotó, munka jellegű tevékenységeket szolgálja az övezetrendszerek középpontjában működő, gazdag állományú szakmai és módszertani könyvtár, mely egyúttal önművelési, kutatási színtér, foglalkoztató hely és információközpont az intézmény közösségei és dolgozói számára. Ez a tér elsősorban azok fogadására szolgál, akik egy meghatározott tevékenységformát gyakorolnak, de az egész napos üzemeltetés megteremti a betekintési, belépési lehetőséget azok számára is, akiknek ilyen kulturális igényei már vannak, de még nem tartoznak egyetlen intézményi közösséghez sem. Hasonlóan konkrét szakmai elképzeléseket vázoltunk fel a tervezőnek, a mozgás- művészeti tevékenységet szolgáló övezet célszerű kialakításához (ruhatár — váltó öltözők — próbaterem — színpad), vagy: a zajosabb társasági, szórakozási övezet megfelelő elrendezéséhez (általános és szakirányú klubok, játékterem, tv-szoba stb.). Talán felsorolásból is kitűnik, hogy a művelődési otthoni alaptevékenység széles, csaknem teljes körét vettük figyelembe, s e tevékenységtípusokhoz önálló, ugyanakkor egymáshoz kapcsolódó térövezeteket alakítottunk ki. 170