Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Lázár Tibor: Az erdők-mezők ártatlan szívű gyermekei
LÁZÁR TIBOR Az erdők-mezők ártatlan szívű gyermekei (Beszélgetés Orsós Jakabbal a cigánykérdésről) Ma Magyarországon mintegy félmillióra tehető a cigányok száma. Tekintélyes szám ez, s a számok mögött emberek, sorsok, a mai civilizált emberétől elütő életmód, erkölcs és szokásrendszer húzódik. Az átlagember hamar felüti fejét, ha a cigányokról, a cigánybűnözésről hall, amikor látja e népcsoport egyes tagjainak munka nélküli életét, számára szokatlan életvitelét. Sokan hajlamosak a cigánykérdésről mint társadalmi problémáról beszélni, amely súlyos fekély a magyar nép testében, és a megoldást a kényszerintézkedésekben, adminisztratív úton látják. Jónéhányan a felszínen látottak alapján ítélik meg a cigányságot, s nem ismerik belső etnikai tagozódásukat, erkölcseiket, szokásaikat. A meglevő helyes párt és állami intézkedések mellett szükség van a cigányok életét mozgató belső indítékok jobb megismerésére is ahhoz, hogy őket a többi állampolgárhoz hasonlóan gondolkodó, érző és viselkedő emberré alakíthassa a társadalom. Erről beszélgetünk Orsós Jakabbal, a DKFV gellénházi üzemének fénymásolójával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjával. Orsós Jakab öntudatosan vallja magát cigánynak. Nem szégyelli azt sem, hogy cigány, és azt sem, hogy kiemelkedett a cigányság hagyományos életmódjából. Mint cigány miként emelkedett ki a hagyományos környezetből? Milyen tényezők segítették ezt? Meggyőződésem, hogy a hagyományos cigány életmódból erkölcsi és szokásrendből való kiemelkedésnek két alapvető feltétele van: a tanulás és a munka. E kettő maga után hozza a civilizálódást, az ősi törzsi szokások feladását, az újba való beilleszkedést. Persze nem mindenkinél egyidőben, egyformán és azonos értékkel, mert ez függ kissé attól is, hogy a cigányság melyik fajtájából származik az illető. A ma Magyarországon élő cigányságnak három fő fajtája van: a beázs, (teknővájó), a zenész, és a lovári (kolompár) cigány. Leginkább a zenészek asszimilálódtak, de a munkájuk jellege és körülményei bizonyos mértékben fellazították hagyományos emberi tartásukat. A teknővájó beázs cigányok — amelyekhez magam is tartozom — mindig munkából, mégpedig nehéz fizikai munkából éltek, de életmódjuk primitív, ahol ma is erősen hatnak a törzsi, a családi erkölcsök. A cigányok harmadik fajtája a lovárik (kolompárok), akik állandóan vándorolnak, mennek, igyekeznek munka nélkül élni, kereskednek, lócsiszár- kodnak, kéregetnek csereberélnek. Legtöbben ezen cigányok életmódján és magatartásán keresztül ítélik meg a cigányságot. Mi, mint mondtam, a törzs 49
