Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 5. szám - Böröczki Mihály: Madarak halála, Öregek (versek)

Csupaszon fénylik a háta, zsíros-erős — de hiába. Sohase ölt.

Giz-gazok, kóró-növények sírják a mezei szélnek, vesztükre tört. te:

Fekete varjú-seregben száll tova vegyszerezetten az, ami ölt.

Ahogy a hajszolt nappalon az este átszivárog, a visszatérő fájdalom és tompa nyilallások szúró csöndjében úgy rezeg egy fölriasztott üzenet: megöregedtetek.

Míg elmúlt napotok pihen, fájós karok és lábak virrasztják végig éberen a sajgó éjszakákat.

Az álom rövidet dadog, és rátok kiabálnak a hosszú-testű hajnalok tenyeréből a tárgyak,

majd sorsotokhoz igazult gyönyörű türelemmel kicsomagolja gondjait szobátokban a reggel.

446

Öregek