Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 4. szám - SZOCIOGRÁFIA - Pósfai János: Brigád - rendjelek nélkül

Tavaly óta tagja a brigádnak a 21 éves Horváth László. Eredeti szakmája szö­vő. A bátyja után jött a műanyagfeldolgozóba. Toronyból jár be. A brigád egyik legszolidabb tagja. Cigányszármazása miatt nehezebben illeszkedett be a kollektívá­ba. Ma már egyenrangúnak érzi magát a többiekkel. S hogy eddig eljutott abban nagy szerepe volt a brigádnak. Amikor a szülei építkeztek, hatan is segédkeztek a fiúk közül. Tömbszeletelő betanított munkás. Udvarol, emiatt lemarad egy-egy ren­dezvényről. Két gyermekes családapa, egy éve tagja a brigádnak a 26 éves Kalmár János. Tömbösítő. Szombathelyen lakik. A brigád nem veszi sok hasznát. A brigád „benjaminja” a 29 éves Kovács János. Neki is két gyermeke van, ő is tömbösítő. „Érdemei” még nincsenek, most illeszkedik a brigádba. Szombathelyi. Az átlagosnál nagyobb családi elfoglaltsága miatt — a felesége is dolgozik, s a két gyermek gondozásában segítenie kell! — a brigád kevesebb feladattal bízza meg. Titkos szavazással választották meg brigádvezetőnek Szabó Lászlót. A lelkes kis kollektíva motorja, ha úgy tetszik, tekintélye. Határozott egyéniség. Két kisgyer­mekével sokáig albérletben laktak, most szüleinél. A gimnázium levelező tagozatán most fejezte be a harmadik évfolyamot. Ezzel párhuzamosan a tavaly ősszel kezdő­dött szakmunkásképzőn is tanul: műanyagfeldolgozó szakmunkás lesz. Célratörő, de nem törekszik látványos sikerekre, önmagától is, a brigádtagoktól is elvárja a becsületes, tiszta munkát. Nem titkolt vágyam, vágyunk, hogy a Gagarin brigád megszerezze az aranyko­szorús jelvényt. A kudarcokkal számol, de a becstelenséget nem tudja elviselni akár „alulról” mérgez, akár „felülről” támad. Távolabbi célja, hogy a kis kollektívával, a brigáddal együtt a nagy kollektíva, az egész üzem munikáskollektívája is erősödjék, összeková- esolódjék. A hungarocell üzem nem hasonlítható a hagyományos nagy csarnokokhoz. A mun­ka zaja nem siketít, nem száll a kohók opálszínű füstje, noha öntés van itt is. A vas­hordókban pehelykönnyű polystirol érkezik, ebből az alapanyagból gőz és nyomás hatására különböző formájú testeket öntenek. A legfontosabb termékük a hő és hangszigetelésre kitűnően alkalmas hungarocell lemez, amelyeket elsősorban az épít­kezéseken használnak. Csövek szigetelésére, csomagolásra — például a Videoton gyár a tévé készülékeket az itt készült formákban szállítja — ugyancsak alkalmasak készítményeik. Termékeik keresettek, nem tudnak annyit gyártani, amennyi elég lenne. Az éves tervük 65 ezer köbméter, ennek egy része exportra megy. Az üzem­ben mindössze húszán dolgoznak. A termelést automata gépsorokkal tervezték, ez azonban csak részben valósult meg. A munka nem nehéz, de nagy figyelmet igényel. A technológia rendet követel. A formaöntés itt már csaknem művészet. Az óriás tömböket gyenge áramú készülékkel szeletelik. A vágásra is figyelni kell. Látványos munka ez és bizarr. Valami fajta komikumot érez az ember, ami­kor a hatalmas tömböt egy ember könnyedén elmozdítja. Mintha nem is lenne súlya. A brigád többsége itt dolgozik — mondja Szabó László. Milyen kapcsolatai vannak a brigádjuknak? Évek óta patronálunk egy osztályt a gencsapáti gyermekotthonban. Baráti szá­lak kötnek bennünket egy másik szombathelyi vállalat Hámán Kató Szocialista bri­gádjához. Együttműködési szerződést kötöttünk a Savaria Múzeummal és a Ber­zsenyi Dániel Megyei Könyvtárral. Mit tart a kis kollektíva legfőbb erényének? Azt, hogy egymásra találtunk. A mi üzemünk fiatal üzem, a szétszórtság jellem­ző rá. Ha mind a tizenketten nem is egyformán, a többség magára talált. S talán követőink is lesznek. Van-e előnyük abból, hogy szocialista brigádban dolgoznak? Előny? — kérdez vissza. — Én azt tartom, már az is valami, ha az emberek köszönnek egymásnak. Legalább azok, akik egy kerítésen belül keresik a mindenna­pit. 347

Next

/
Oldalképek
Tartalom