Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 1. szám - TANULMÁNY - Gutter József: A korszerű szocialista műveltség struktúrájáról
tanulmány GUTTER JÓZSEF A korszerű szocialista műveltség struktúrájáról A korszerű műveltség tartalmi megújulásának szerves része .a strukturális átalakulása. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a valóságot helyesen tükröző és sokoldalú, használható ismeretekre kell épülnie. Abból kell kiindulnia, hogy az emberi nem, a társadalom egyaránt az ember és a természet, az ember és az ember közötti kölcsönhatások terméke. Ezért szakít azokkal a művelődési koncepciókkal, amelyek szembeállították a humán műveltséget a természettudományokkal, az általános műveltséget a szakismeretekkel; az általános műveltséget az ismeretek gyűjteményének tekintették és, jobbára csak szemlélődésre szánták. Azt vallja, hogy az ún. reál- és humán műveltség nem szakíthatok el egymástól, hanem szervesen kiegészítik egymást, s együttesen alkotják a korszerű általános műveltség tartalmi elemeit. Ezek az alapelemek természetesen nem egyszersmindenkorra adottak, hanem maguk is változnak, újabb és újabb ismerettájak kerülnek benne előtérbe, mint pl. a természettudományokban a molekuláris biológia, a génelmélet; a társadalomtudományokban a szociológia, a közgazdaságtan, a művelő- déselmélet stb. Az MTA II. Osztályának egyik dokumentumában ezt olvassuk: „Amint a világ egysége anyagiságában, úgy a műveltség egysége történetiségében van. . ,”1 Korunkat alapvetően a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet jellemzi,, de egyúttal a természet felett aratott hatalmas emberi győzelmek sorozata is. Ez mindenekelőtt a természettudományok és a technika gyorsütemű íelődésé- ben jut kifejezésre. A szocializmus termelőerői a tudomány és a technika új vívmányaira épülnek, a mai világképünket alapvetően a természettudományok határozzák meg, nélkülük a dialektikus materialista világnézet sem alakítható ki. Ezért a természettudományos ismeretek helye és szerepe az általános műveltségen belül is megnő. „Világunk reális anyagisága, az anyagi világ egysége és objektív megismerhetősége, a mozgás az anyag természetes létformája, a dialektikus fejlődés természetes volta, a természetnek ember által való átalakíthatósága olyan elvek, amelyeket nem csupán szóban; kell elmondanunk. Ezeknek az elveknek 69
