Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 1. szám - DOKUMENTUM - Kiss Tamás: Egy készülődő nemzedék Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Takáts Gyula leveleiből
15. Kisújszállás Mária Terézia krt. (Vagy: Debrecen, Kollégium) (Levél) Kiss Tamás Tamáskám, örömmel hallom, hogy e hónapban kijöttök az első számmal és hogy Jékely és Makkal is csatlakoztak. A napokban írok Tataynak és Ta- kátsnak, hogy küldjenek kéziratot Gáspár Gyula címére (a napokban kaptam tőle lapot és címét). Az első szám tartalma, ahogy fölsoroltad, úgy hiszem telég jó lesz. Nem tudom, mik lehetnek az általad említett „nem tetsző dolgok” ezzel a lappal kapcsolatban; kérlek, írj erről világosabban. — Két szép versedet köszönöm. Ha az első számban akartok verset közölni tőlem, akkor (föltéve, ha sok a helyetek) azt ajánlanám, közöljétek az „Üres szobá-”t, ez ugyanis, 3 strófáját kivéve, lapban nem jelent meg. Külön beküldeni, úgy hiszem nem kell, hiszen a kötetemből átvehetitek. Ha a hely kevesebb, akkor ajánlom a „Fülzúgás”, „Elalvás előtt” és „Vidéki állomás” c. verseket, ezek se jelentek meg újságban. A mellékelt Franz Werfel-fordításokat ne közöljétek az első számban, ha lehet, mert látom, hogy már úgyis van egy Horathis- és egy Catullus-fordítás. Gáspár azt akarja, hogy küldjék kritikát Vas és Radnóti új kötetéről, de ezt azért nem tudom megtenni, mert a két könyvet akkor újra át kéne olvasnom és egyik sincs kéznél: Csöngén megvannak nekem de Pécsett vagyok, betegségem miatt nem utazhattam haza az ünnepekre. Dec. 23-án keltezett és Csöngőre küldött leveledet is csak a napokban küldték utánam. Kérdéseidre válaszolva: Hogy kik kapnak Baumgarten-díjat, azt nem tudom, de állítólag nekem is van rá esélyem. — A „spiritual song” az amerikai keresztény négerek vallásos éneke, a néger rabszolgaság idején fejlődött ki; őskeresztény és primitív néger motívumok furcsa keveredése; a dzsessz őse. A szövegek angol nyelvűek, négeres dialektus. A „Kő és az ember”-t („Dere’ s no hidin place down dere”) fordítottam, de szerkezetileg és ritmikailag kiéleztem és átalakítottam, úgy, hogy az eredeti dallamot nem lehetne énekelni rá. — Nem tudom, hogy érted, hogy írjak az „Üres szobá”-ról. Milyen szempontból? Alapgondolata, hogy a testi-emberi élet átmeneti állapot; az emberiség, az egy-ember és minden cselekvésünk „üres szobától az üres szobáig” halad, ismeretlen nyugvóponttól ismeretlen nyugvópontig. Kiindulok a jelen pillanatból, az akkori jelenből, amikor a vers fogantatott, egy álmatlan éjszakán; aztán egy szerelmi história kerül sorra, némi humorral, mi hol érzelmességre, hol durvaságra hajlik; majd a coitus, mely előtt a nemtelen állapot és a szexuális állapot egy pillanatban egybeesik, tehát a megtett út értéke zéró („az ég s a föld kétoldalt rámszakadtak”); közben mindennek az átmenetisége hangsúlyozódik, végül elérkezem oda, hogy ez az örök átmenetiség kényelmetlen, jobb nem lenni, mint lenni, tehát látszólagos bűn a gyermeknemzés; az utolsó strófában pedig optimisztikusabb hang csendül, az utolsó ítéletről és a leendő nemtesti emberről. Közben szó van arról is, hogy az állatfajtáknál a szelekció ér51