Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 1. szám - DOKUMENTUM - Kiss Tamás: Egy készülődő nemzedék Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Takáts Gyula leveleiből

vényesül, a faj-erősítő tényező; az ember a szeretet törvényével elvágta a szelekció útját, tehát nyilván a faj elpusztítása és egy magasabb létforma felé halad.

Boldog Újévet! Ölel

Sanyi.

1936. jan. ít (Feladó:) Weöres Sándor Pécs,

Ágoston u. 5.

18.

(Levél)

Kiss Tamás

Kisúj szállás Mária Terézia körút

Drága Tamáskám,

nagy örömmel vettem leveledet és fényképedet; csak a napokban kaptam kézhez, több mint egy hónapig hevert Csöngén, ezért csak most válaszolhatok. Amikor Pesten voltál, én Bulgáriát és Törökországot jártam; azóta sokszor akartam írni Neked, de nem voltam benne biztos, hogy hová kéne írnom, így aztán a szándék csak szándék maradt.

Most Pécsett vagyok, egyetemen: és mint majdnem mindig, most is félig vagy egészen betegen. Epehólyag-gyulladásom volt (sárgaság), most meg fene tudja mi bajom van, lázam van, így írom ezt a levelet egy kocsmában éjfél után; szesz nélkül üldögélek, mert sárgaságom miatt még diétán kell tengődnöm.

Nagy érdeklődéssel várom új verseidet, leveledet. Én is írogotok néha; azt írod küldjék valami újabb dolgomat, hát ide másolom a halottak kórusát egy hosszabb kompozíciómból:

Rólunk levált a tér-elem, énünk elmúlt, az értelem, e rátarti kis égő.

De ami bennünk kapcsolat, öröktől él s élő marad s az időn túl is élő.

Az ,,én”, „te”, „ő” itt egvremegy,

szent nyájunk tagolatlan-egy nincs külön lény, csak áram.

Múlt tettünk sodra végtelen gördül tovább az éveken az elhagyott világban.

52

Ha lábunk tiltott útra tért, vétkünk is Jóistent dicsért: mind Tőle volt, meg Érte.