Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 5-6. szám - SZEMLE - Sándor István: Pável Ágoston tanulmánykötetének margójára
____________szemle w Pável Ágoston tanulmánykötetének margójára Bizonyára nem veszik rossznéven, kedves hallgatóim, ha a mai alkalommal, Pável Ágoston válogatott tanulmányai és cikkei kötetének megjelenését ünnepelve nem őrizzük meg a tárgyilagosság egyébként kötelező hangnemét, s hagyjuk, hogy az öröm érzései vezessék szavunkat. Pável Ágostonnak, íme, kilencvenedik születése napján végre osztályrésze lehet, hogy ne csak ünnepeljük — verssel, emléktáblával, szoborral, koszorúval vagy ülésszakkal, mint más jubileumok alkalmával, —hanem e szép könyv által, amely lehetővé teszi, hogy az eddiginél közelebb jussiunk személyéhez, teljesebb képet kapjunk róla és munkásságáról. Igaz, sokan vannak még, akik személyesen ismerték, akinek emlékezete a közvetlen benyomások elevenségével őrzi alakját, arcvonásait, hangját, mozdulatait. Az azonban, amit Pável a magyar tudományos élet történetében jelentett, e kötet által lett megíoghatóvá. Hiszen az a 34 tanulmány, cikk, előadás, amely most e kötetben megjelent, eddig nagyon szerényen húzódott meg különböző folyóirataink mindinkább sárguló lapjain, amelyek csak jól felszerelt könyvtárakban hozzáférhetők. Szétszórva láttak egykor napvilágot, több közülük éppenséggel ’kéziratban maradt fenn (számszerűit 6 dolgozat). Tudtuk ugyan, mit jelent Pável életműve, ám anélkül, hogy hiteles pontossággal értékelhettük volna. Azok a kísérletek, amelyek munkásságának számbavételére történték, szükségképpen csak egy-egy tudományszak, sőt azon belül is e szak sajátos részszel vényeinek távlatában jöhettek létre. Most — „itt az írás, forgassátok!” — mondjuk a költővel. Kezünkben ez a vasi szintézis, amelyet annyiszor sürgettünk írásban és élőszóban. Nemcsak örvendünk, hogy megjelenhetett; különös örömünk, hogy ez éppen most történt meg, amikor immár alkonyulni kezd a generációk fölött, akik1 találkozhattak vele, vagy annak idején, amikor egyes dolgozatai megjelentek 30—40, vagy éppen 50—60 évvel ezelőtt, e sajátos hatású írások szerzőjéként becsülni tanultuk. Most azonban e kifogyhatatlan érdeklődésű, ezer irányban kutató és tevékenykedő szellem a maga teljesebb színgazdagságában mutatkozik be. Ki volt Pável? — kérdezzük. S a kötet felel: irodalomtörténész, néprajz- kutató, nyelvész, még hozzá nemcsak magyar, de egyúttal délszláv voniatkozás* Elhangzott 1976. augusztus 27-én a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban megrendezett könyvbemutató előadáson. 548
