Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 5-6. szám - MEGEMLÉKEZÉS - Kuntár Lajos: Pável Ágoston diákévei

könyvajándékot, s 4. osztályosként az iskolai rendezvényeknek is szereplőjévé vált. 1901 februárjában a Segélyegylet javára rendezett színielőadás hét szereplője (Kisfaludy Károly „Mátyás deák” című darabját mutatta be a tanulóifjúság), a következő hónapokban pedig a március indusa szellemét idéző ünnepség szavaiéi között találjuk nevét. Petőfi Sándor „A rab” című költeményét adta elő.

Az első két évben Schmidt Győző volt az osztályfőnöke. A magyart és la- lirat is ő tanította., így az indulás éveiben alakult ki köztük a legszorosabb kapcsolat. A tanári könyvtár őre és a helyi újság, a Szent-Gotthárd szerkesztője szerettette meg a magyar irodalmat Pávellal, s tálán nem tévedünk, ha a későbbi szerkesztői munka vállalásában is felismerni véljük az első osztályfőnöke hatását. Hogy Schmidt Győző mit jelentett Fávelmak, közvetve következtethetünk abból a tényből, hogy Szentgotthárdiról történő távozása után örökébe lépő dr. Ágh Lajos osztályfőnö'ksége alatt, a harmadik osztályban, a magyar, a német, a mennyiségtan és a rajzológeometria érdemjegyei jóra romlottak. Igaz, ekkor is csak egy tanuló előzte meg a helyezést illetőleg, s az ás mindössze eggyel kevesebb jót kapott, a visszaesés mégis tény. Egyébként az egész osztályra jellemző helyzeten Mathiász Artúrnak sikerült változtatni. A fiatal, sokoldalúan tehetséges új osztályfőnök (ő vette át a Szent-Gotthárd szerkesztését, zenekar és dalárdát szervezett) elérte, hogy a negyedik osztályban emelkedett az átlageredmény, s Pávái is visszaszerezte a jelesrendűségét s vele az osztály legjobb tanulója címet.

Az 1900/01. tanévvel befejeződött Pável diákéveinek első szakasza. Az algimnázium négy osztályának elvégzése után el kellett hagynia a már megszokott és megszeretett Szentgotthárdot. A szülőföldjéhez közeli városka rendkívül jelentőssé vált Pável Ágoston életében: az első diákévek maradandó emlékein túl érzelmi kötődések is fűzték hozzá, hiszen élete párját, a hűséges feleséget is innen választotta az ugyancsak Vashidegkútról elszármazott Benkő Irén személyében, akivel a ciszterciták itteni, barokk-templomaiban 'kötött házasságot 1914. április 14-én.

NÉGY. ÉV SZOMBATHELYEN

Szombathely szép és jelentős városként kezdte meg az új évszázadot. Vasúti csomópont jellege a megye határain túli kapcsolatokat teremtő ipar és kereskedelem kialakulását tette lehetővé. A kapitalizálódás következményeként számottevően megnövekedett lakosság, elsősorban a polgárság és a munkásság áldozat- vállalása, megteremtette a városiasodás feltételeit, mélynek lakások, szilárd 'burkolatú utak, járdák, hidak, modem középületek, vízvezeték építése, csatornázás, közvilágitás, parkok létesítése és magas szintű kulturális szolgáltatások voltak a főbb jellemzői.

Pável Ágoston ilyen városba került, amikor az 1901/02. tanévtől kezdve Szombathelyen, folytatta tanulmányait.- A nagy oktatási hagyománnyal, tekintéllyel és mindenek előtt jó tanulmányi eredményekkel rendelkező Szombathelyi Kir. Kath. Főgimnázium ötödik osztályának, amely Pável új közösségét jelentette, 56 rendes tanulója volt. Osztályfőnöke Horváth Gellért görög szakos, a magyarra és történelemire tanítója pedig Magassy Antal világi tanár lett. Az ág. evangélikusként nyilvántartott Pável (nyolcadikosként, 18 éves korában lehetett hivatalosan katolikus), az első évet négy jeles és öt jó érdemjeggyel zárta. Tanulmányi eredménve a következő években javult, s a nyolcadik osztályban a 33 tanulóból a két jelesrendű egyike ő lett.

526