Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 5-6. szám - TANULMÁNY - G. Komoróczy Emőke: A "kollektív individuum" emberi vonásairól: a "szociális ember" belső arculatáról
A konkrét, körülötte, mellette élő emberek gondjait átélve, értve, gyöngéd szeretettel igyekszik.segítséget adni nekik, — „csillagszívével” akarja útjukat megvilágítani, „hogy el ne tévedjenek”. „Ha építésznek születtem volna nem lakásokat hanem otthonokat építenék az embereknek. Megajándékoznám őket fénnyel színekkel csönddel Mivel költő vagyok olyan egyértelműen szeretnék beszélni szavakkal ahogyan a matematikusok beszélnek számokkal” (Bevezető sorok egy könyvhöz) Ö maga így összegzi naplójában kísérletező, bátor, öntörvényű élete ez utolsó korszakának tanulságait: „ .,. Én azt hiszem, túljutottam a kétértelmű okoskodásokon, sőt a meggondolt okosságon is, és a bölcs mértéktartás, a magammal való megbeszélés, az egyetemessel való azonosulás vágya kapta meg bennem tehetségeimhez mért költői formáját.. A külső szemlélők is érzékelik a „révbejutottság” e nyugalmát: „Léhiggad- tan és bölcsen, semmit meg nem tagadva életútjából, ragaszkodva az irodalom és művészet valóságélményéhez és anyagához, bízva a végre minden kötöttség alól felszabaduló munkásosztályban és a szocializmusban, alkotja öregkori műveit és vallomásait jegyzi le naplójában,” — írja Rónay György Kassák-portré- jában (Arook és vallomások, 1971). Alapvetően derűs életszemlélete annyi vihar, megbántottság és keserűség után sem vesztette el meleg sugárzását — sőt, mintha új s friss színekkel gazdagodva fonná be az őt körülvevő világot. Elszemlélődik az átalakuló élet új jelenségei körül; gyönyörködik a mezők kitárulkozásában, az ember lassan öntudatosodó változásában: „A parasztok nemcsak testük bőrét lelkűket is kicserélték ... Már nem parasztok, hanem földművelő emberek. öntudatosak szókimondók kíváncsiak a világ új dolgaira és gépek szolgálják őket”. (Egy agronómus naplójából) „Hangosan, és. büszkén köszönti” a kiteljesedő, új otthont teremtő felszabadult emberi tevékenykedést, melynek nyomán lassan eltűnnek a „fájdalmas sebek”; „ami alul volt felülemelkedik”, „színesre festett arculattal házak nőnek ki a földből... egész települések”. Érzi a megváltozott élet új ritmusának szépségét: „A modem technika s az új életre készülő emberek elvarázsolják a tájat” (Világváltozás) 476
