Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 5-6. szám - Oltyán Béla: Déry Tiborral - írói világa tájain

— Versei képvilágában, szóanyagában gyakori az „üvegképzet” jelentke­zése (üvegfenyő, üveglovak, üvegfigura, üvegház, üvegszobor, üveghenger, üvegsík, üvegtorony, üvegtálca, üvegcsatoma stb.). Vain-e valami különös oka, magyarázata ennek? DÉRY: Az üvegképzet nemcsak nálam található meg. — Ez igaz, de önnél mintha különös súllyal, jelleggel bírna. Én a világ (tőkés világ) hidegsége, elidegenítő válaszfalai s az áttekintés vágya kettős absztrakciójának, képi stilizálásának fogom fel. Mely egyszerire fejezi ki az adottat és óhajtottat. DÉRY: A tisztaság, az egymáshoz való közeledés, a dolgok lényegéig való ha­tolás, a rend vágyát fejezi ki, gondolom. Nem a hidegség és ridegség képzetei motiválják. — Művei vizuális rétegében mintha erőteljes „képzőművészeti” látás ér­vényesülne. (Korai írásaiban a színek, kontrasztok, kontúrok uralkodnak.) Milyen volt kapcsolata a képzőművészettel? DÉRY: Barátaim között mindig szép számmal voltak festőművészek is. Indu­lásom idején — például — Tihanyi Lajos, Barény Róbert, a 'bécsi évektől kezdve Bernáth Aurél. Lehet, hogy az ő környezetük, e barátságok szellemi közege is segítette érdeklődésemet. — Első írói korszaka műveinek képzetbeli, stílusbeli szertelenségét lépten- nyomoin szigorú belső szerkezetbeli szimmetriák kötik. E belső arányok tudatos művészi terv megvalósulásai-e, vagy egy ösztönös arányérzék ered­ményei? DÉRY: Az alkotás rendkívül összetett belső folyamat eredménye. A tudatos­ság és ösztönösség arányának a mű létrehozásában játszott szerepe szinte mér­hetetlen jelenség. De ha ifjúkorom írásaira vonatkoztatva kell válaszolnom, azt mondanám: a jelzett szerkezetek inkább az ösztönös arányérzék termékei. — 1926-ban, Perugiában írt egy hosszabb költeményt, „A 700 éves Szent Ferenc.. ,”-et s néhány drámát. Ezek közt szerepel A kék kerékpáros is. Mindkettő csak a 70-es években jelent meg (1970—1973). A (kiadáskor vál­toztatott-e akkori szövegükön ? DÉRY: A versen néhány stilisztikai módosításon kívül semmit, a drámán is alig többet. Tehát semmi lényegeset. — A kék kerékpárosban szerepel a Munkás (alakja. Ennek jelenléte a vég­kifejletben fontos eszmei következtetésekre ad alkalmat. Megvolt e figura a 'dráma írásakor is, vagy később került a darabba? DÉRY: Persze, hogy megvolt. Dehogy később! — Pályájával, különösen 'indulása idejével kapcsolatban sokszor utalnak a személyes Élet és Mű ellentéteire, összhang hiányára. Közelebbről vizs­gálva (káderül: emberi magatartásának, szemléletének, életérzésének ekkori kulcsfogalmai: a fennálló társadalmi renddel való szembenállás, e rend agresszivitása miatti rossz közérzet, s egyfajta aktivitásban történő kiút­keresés művei tartalmi szerkezetének, hősei magatartásnormáinak meg­határozó tényezői is. Elfogadhatódé ön számára a személyes élet, magatar­tás és mű közötti kapcsolat ily értelmű megfogalmazása? DÉRY: Az én akkori szemléletem, magatartásom valóban szembenállást, el­lenzékiséget jelentett. Lázadtam a körülmények ellen, s lázadtak hőseim is. Igaz: ők sokszor groteszk, anarchikus módon. Talán ezért torkollott útjuk bu­kásba. Mindez alkalmat nyújtott az emberi szenvedésre irányítani a figyelmet. Tragikus kimenetelű műveket írtam, gyakran bukkant fel bennük a halálmo­389

Next

/
Oldalképek
Tartalom