Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 1. szám - Tarabó Zoltán: Pneu
PNEU l. Büntetésből helyeztek Magyarország legnagyobb gumigyárába. Az uránbányában akartam dolgozni mint kész technikus, mert itt sok pénzt emlegettek. De az érettségin csúnyán leégett velem Kolonna, így csúfoltuk jó öreg tanárunkat, aki a vegyipari technológiát tanította. Üvöltött velem az öreg. mert utánam jött, ahogy kiléptem a vizsgabizottság elöl. Hogy ő még ekkorát nem csalódott emberben. És hogy majd ő megmutatja és én majd, meglátom. Mindez azért, mert nem tudtam megmondani, hogy a refluxbenzinnek mi az egyik középső párlata, amit egy jelesnek álmában is tudnia kell. Hát én nem tudtam, ezért írták be a hármast az érettségin, és ezért kellett Kolonna bácsi bosszúja — ma már sokkalta inkább úgy látom, tanító-nevelő jóakarata — miatt a gumigyárba mennem. Ahogy törtettem végig a Keleti mellett az embertömegen, nem tudtam, hol is kell majd kopogtatnom, ha a gyárba érek, a főmérnöknél-e, a vezérigazgatónál-e. Jobb a vezérigazgató — döntöttem. 2. — Na akkor mégegyszer mondja ide a nevét, de lassabban, hogy írni tudjam — dörrent rám a portás, és emlékszem, hozzátette: —• ilyen névvel akár smasszer- nak is elmehetne a fiatalúr. Még ott megmondtam a portásnak, hogy kivel szórakozzon a bácsi. Erre aztán fölcsattant és azt mondta, vagy megyek a munkaügyre, vagy le is út, föl is út, nem hogy a vezérigazgató elvtárshoz. A munkaügyi osztály fölvételi ablaka előtt olyan hosszú sor állt, hogy két órába telt, amíg rám került a sor. Elmondtam, hogy engem itt már várnak, valószínű a laboratóriumban, ott leszek én szaktechnikus. A szemüveges hölgy lejjebb tolta az okuláréját, erre aztán jobbnak láttam elhallgatni. Újabb két óra múlva túlestem egy orvosi vizsgán, s a személyi raktárban a kezembe nyomtak egy kétméteres szárú nadrágot, egy rongyos kabátot, egy negyvenötös méretű gumicsizmát. Ekkor lépett a raktárba egy pasas, dörmö- gött valamit, hogy ő kicsoda, de ebből egy szót sem értettem. Rácsapott a váltamra és azt mondta: — Airra. Labirintusokon vitt végig, egyhelyütt rácsapott egy kilincsre és bekiábált: —■ Űj koma a pneukettőbe, világos? Valaki a nevemért kiabált ki, alt volt. — Hogyishívják? Mondtam. 11 TARABÓ ZOLTÁN
