Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 2. szám - TANULMÁNY - Sonkoly István: II. Rákóczi Ferenc emléke a zenében
SONKOLY ISTVÁN I. Rákóczi Ferenc emléke a zenében Egyetlen magyar uralkodó emlékezete sem olyan mélygyökerű a zenében, mint Rákóczié. Míg I. István királyt csak Erkel Ferenc operája, Kókai Rezső oratóriuma ábrázolta zeneileg, Mátyás király dicső tetteit Bertha Sándor sikerületlen operája énekelte meg, Rákóczi hősi kiállása a zeneművek egész sorát hívta életre. A szívbe markoló Rákóczi-nóta, s a belőle kifejlődő induló, továbbá daljáték, operák, melodrámák, zenekari művek, kórusók, dalok emlékeztetnek az egykori fejedelemre. A Rákóczi-nóta nem egy kéziratban maradt ránk. A legjelentősebb lejegyzése Bálóezi Horváth Ádám Ötöd félszáz Éneké ben található (11. sz.), a legrégibb emléke pedig a Zemplényi-féle kézirat az 1780 körüli esztendőből. Természetesen a ritmust bizonytalanul jelzik, csupán a melódiavonalát tüntetik fel, mert a hangók időtartamát a szöveg úgyis diktálta. Variánsai ma is élnek a nép ajkán, Nagyszalontán két változatban is megtalálta és feljegyezte ezt Kodály 1916^ban. Debrecen legnagyobb költője — Csokonai — is megszólaltatta a Cultúra című színművében, Pofok szájába adva énékét. De nótája mindig rebellis melódiának számított említeni sem volt szábad több mint másfél évszázadon át. Liszt Királydalát azért nem adták elő az Operaház megnyitásán 1884-ben, mert benne — bár más szöveggel — idézte a mester Hej, Rákóczi Bercsényi patinás nótáját. Mondanunk sem szükséges, hogy csodálatos hangjaiból, minit csírából nőtt, bontakozott ki a magyar Marseillaise, a Rákóczi-ánduló. Hogy ki ennek a szerzője, máig is csak sejtjük, de határozottan nem tudjuk. A múlt század második felében a 'kiegyezés utáni évékben a pesti lapok egész sora foglalkozott ezzel a kérdéssel. A Pesti Napló, Pester Lloyd, Zenészeti Lapok feleletet akartak adni erre a kérdésre közleményeikben. Minden valószínűség szerint 1809- ben, a nemesi felkelés alkalmával játszotta a zseniális Bihari János bandája, s vonójuk nyomán alakult ki frazeológiája. Katonatoborzásra, verbuválásra szerződtették a kiváló zenekart, s tőlük hallhatta az Estarházy-ezred karmestere N. Scholl is. Az ezred ugyan Németországban harcolt, de pótkerete Pesten maradt. Scholl átdolgozta, meghangiszerelte a naturalista cigányok által internált indulót, és formába öntve kiadásra került ez Bécsiben E. von Deeret négykezes zongorakivanatában még az 1820-as években. Egyébként Scholl fú- vószenekara is 'előadhatta. Az átdolgozásra, lejegyzésre szükség volt, mert Bihari nem ismerte a hangjegyeket, mások kottázták le nemek verbunkosait is. Csakhamar a legnagyobb zeneszerzők figyelmét is felkeltette az induló harci, riadószerű hangvétele. Erkel már 1839-hen feldolgozta és dirigálta az indulót. Berlioz az 1846-os pesti szerzői estje előtt állítólag egyetlen éjjel áthangszerelte, s miután tomboló sikert eredményezett átirata, beillesztette a Faust elkárhozása című készülő oratóriumának első részébe. Ez utóbbi feldolgozásiban átalakult az induló, mert a francia mester 12 ízben, 34 ütemben változtatott a hangszerelésein, s terjedelmes zárórésszel egészítette ki. Egyéhként átiratának kéziratos partitúráját — mely az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának tulajdona — 500 frank összeggel jutalmazta Batthyány Kázmér. 157
