Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 2. szám - TANULMÁNY - Sonkoly István: II. Rákóczi Ferenc emléke a zenében
Még Liszt is három, ízben idézte tematikáját. XV. Rapszódiája a legismertebb, mert ez kedvenc száma lett a zongoraművészeknek. A szabadságharc és dicső vezére az énekes színpad irodalmát is megtermékenyítette, daljáték és operák ütemeit inspirálta. Legelőször említjük meg a fizika—matematika tanáriból lett zeneszerző — Kacsóh Pongrác — Rákóczi- daljátékát. Bár ez népszerűségben nem vetekedhetik a korábbi János vitéz zenéjével, mégsem lehet az elfeledett művek közé sorolni. Rákóczi megtérése című áriáját külön is éneklik. Amikor 1931üben az Operaházban is színre került a János vitéz, Buttykay Ákost bízták meg az áthaingszereléissel, aki két részletet, a balettkeringőt és. a „sóhajtó” dalt átkölcsönözte a Rákóczi-daljá- íéfóból és beillesztette a János vitéz vezérköinyvóbe. Rákóczi opera-trilógiát komponált a híres, félkarú zongoraművész, Zichy Géza, die az érdeklődés egyre lanyhult iránta. Első része, a Nemo 27, második része, a Rákóczi Ferenc 9, végül a befejező darab, a Rodosto csupán 4 ízben került előadásra iaz Operaházban. A francia zeneirodalmat is érdekelte a magyar fejedelem alakja, aki menekülése után hosszú időt töltött Párizsban. Lehmannról, .aki őre volt Rákóczinak a bécsújhelyi börtönben, s segítette Rákóczit a szökésben, operát szerzett Dalayrac, a híres zeneszerző 180Hben. Magyar vonást hiába keresünk zenéjében, mert ebben inkább a francia Szabadsághimnusz ritmusa lobog. Egy korában felkapott pantomiimiát, Gh. Luis Didelot táncos drámáját sem hagyhatjuk említés nélkül, amelyben maga a koreográfus, Didelot táncolta el Rákóczi szerepét. Az Oroszországban is sok sikert elért darabot láthatta Puskin is, bizonyára -emiatt említette meg az Anyeginjében. De F. Venua zenéje Haraszti Emil megállapítása szerint sablonos, magyar jelleg nélküli tánczene. Rákóczi nemes alakjára vonatkoznak azok a zenekari művek is, amelyek nevét viselik. Így Aggházy Károly — aki Hubayval együtt hangversenyzett Párizsban — 1879-ben, Gyászhangok című kantátáját szentelte emlékének. Továbbá Siklós Albert — aki Kodály működésével egyidőben tanította a zeneszerzést a Zeneművészeti Főiskolán — Rákóczi-nyitányt komponált, amelyet a Filharmóniái Társaság zenekara mutatott be 1905. november 22-ón. Kórusművet Hubay Jenő, dalokat Kenner Jenő, Kálmán Imre, melodrámát ugyancsak Kálmán, a népszerű operettkomponista szerzett a fejedelem dicső alakját megjelenítő költeményekre. Végül nem feledkezhetünk el a kurudkor dallamvilágáról, a bujdosó énekekről, (amelyek a szegénylegények keserveit visszhangozzák. Rákóczi nevéhez mintegy hozzá tartozik a kuruckorszák egyrészének zenéje. Hívei, hűséges vitézei visszavárták, s versekbe foglalták a hősök és csaták emlékét. Tárogatón fújták, énekelték melódiáit. A kurucköltészeten, illetve a Thaly Kálmán által átírt kuruc balladákon éppúgy lelkesedett a millennium ideji olvasóközönség, mint a Káldy Gyula gondozásában megjelent dalokon. Mert KáLdy kuruc dalai sem hitelesebbek, mint Thaly publikációi. Míg Thaly gyűjteményéről 1913-ban Riedl Frigyes, Káldy melódiaciklusáról 1937-J>en Szabolcsi Bence mutatta ki az antedatált mozzanatokat. Sok balladát maga költhetett Thaly és számos olyan dalt közölt Káldy, mely XIX. századi keletkezésű. Természetesen kritikailag rostálva az anyagot, mindkét gyűjteményben találunk korabeli énekeket. Mert ami meglelhető a XVIII. és XIX. századelejd kéziratos s nyomtatott momumen- táktaan, az hiteles adat. A Rákóczi-korszak zenéje jelentős érték, s a belőle kisugárzó 'eszmék ma is élnek, s újabb alkotásokra ösztönzik élő zeneszerzőinket. 158
