Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Farkas Imre: Szent György utca 9.

tenként 6 óra szakmai gyakorlat és az évi, átlagosan 4 és fél hét összefüggő er­dei gyakorlat megedzi őket. De ha már benne vagyunk a dicsekvésben, mond­juk el azt is, hogy a szocialista országok erdészeti technikumainak nemzetközi szakmai versenyén Szegeden elsők, utána Bulgáriában másodikak lettünk. Leg­utóbb pedig a hazai erdészeti szakközépiskolák tanulmányi versenyén az 1. és a 3—4—5—6. helyet a mi gyerekeink szerezték meg. Koronái Imre: Az elmúlt 15 év alatt az iskolai KISZ-szervezet titkára 3 al­kalommal kapott dicsérő oklevelet a KISZ KB-tól, s ugyanezt kapta két alka­lommal 1—1 alapszervezetünk is. — Azt jelenti ez, hogy a KISZ a jóra, de nehézre, döntően befolyásolni ké­pes a tagjait? Tuskó László: Imre, beszéljünk őszintén a dologról. De ez megint csak az én véleményem. Az a baj, hogy nagyon korán dicsérünk és túlzottan örülünk még a mini-teljesítményeknek is. Többet tartunk az ifjúság öntevékenységéről, mint amennyi a valós tettek alapján jogos lenne. A képességeik megvannak eh­hez, de az a nagy frontáttörés, hogy okos terveket dolgozunk ki közösen és rá­juk bízzuk, csináljátok, csináljátok úgy, hogy a tanár csak messziről nézi és olykor-olykor beleszól, hát ez a frontáttörés még nem következett be. Miután elkészült az új kollégiumi házirend, azt mondtuk. Gyerekek. Itt van a diáktanács hatásköre. Együtt készítettük. Okos házirend, éljetek vele. Jutal­mazzatok, büntessetek, adjatok kimenőt annak, aki megérdemli. Plusz lehető­ségként kapták a hazautazás engedélyezését és a szilenciumok ellenőrzését az­zal a jelszóval, hogy az iskola tanulójának az első, a második és a harmadik legfontosabb dolga a tanulás. Nem sok történt. Nem azt mondom, hogy semmi, mert tényleg előbbre lé­pett a KISZ, de még mindig csak lépeget. És nem is tudom, hol van az az iskola, amelyik görögtűz nélkül elmondhatja, hogy magas fokon, öntevékenyen működő ifjúsági szervezete van. Bevallom férfiasán, nálunk ilyen még nincs. Beszéltem neked arról, hogy a pincében tekepályát, lőteret és pinceklubot építünk a 25. évfordulóra. Tudták a gyerekek is, hogy kevés a pénzünk, az idő meg sürget, s mi történik? Meghökkentően nagy erővel belevágtak. Gondold el, azt a hatalmas, majdnem ötszáz négyzetméteres lebetonozott területet feltörték, kirámolták a pincéből a törmeléket, szinte reggeltől estig meg nem álltak, és a munkának egy jelentős részét elvégezték. Ugyanakkor az udvaron, a kukák kö­rül térdig járunk a szemétben. Itt óriási nekirugaszkodás, amott őskorszaki ren­detlenség. Koronái Imre: Az aprómunka néha keservesen megy, de ha nagy cél áll előttük, gőzerővel látnak neki. Gillay József: Kis cél kis gőz, nagy cél, nagy gőz. Tuskó László: A derékhadat, a jószándékú, jóra való gyerekek hatalmas tö­megét kellene megmozgatni. Az a baj, hogy minden osztályban van néhány nagymellű legény, aki nem is egyszer a lazaságok kivívására igyekszik felhasz­nálni a KISZ vezetőségét. Lesz-e igazgatói szünnap? Harcoljátok ki, hogy ekkor legyen vagy akkor legyen! Hát ez nem KISZ-feladat. Ez a néhány nagyszájú igyekszik ilyen esetekben előtérbe tolni a vezetőket, és a derékhad, az ő hatal­mas tömegével nem elég erős ahhoz, hogy önmagához hű legyen. Nem nyilvá­nítja belső álláspontját. Önmagában elfogadja, hogy a szobájában, ahol ötöd­magával él, az a helyes, ha rend van, de azt már nem vállalja, hogy a szemete- lőre vagy a szájaskodóra rászóljon. Annak ellenére, hogy elítéli. így aztán el­tolódnak az arányok. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom