Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Farkas Imre: Szent György utca 9.
sére készül. És milyen „fertőző” tud lenni az ilyen egészséges becsvágy. A fiatalok sem „különbek” az idősebbeknél: ki szervezett tanulás során, ki önállóan igyekszik növekedni. Említettem a lengőajtó feletti idézetet. Nemcsak a gyerekekre, a nevelőkre és az igazgatóra is vonatkozik. De vajon, amit szavakban helyeselnek, tettekkel erősítenek, igent mondanak arra lélekben is a pedagógusok? Mert igaz bár, hogy a megállás szétszór, s az iram összetart, de lehet-e mindenki „szarvas”? — Milyen nálatok a nevelőtestületi demokratizmus? Gillay József: Kicsit állítsd le a magnót. Hadd gondolkozzunk. Tuskó László: Nem kell. Hetenként, egy kis túlzással, legalább öt felől halljuk ezt a kérdést. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, mi normálisan élünk. Az illetékesek a maguk szűkebb területén megbeszélik, majd a fórumra, nevelő- testületi tanácskozásra, nevelési értekezletre vagy fegyelmi tanácskozásra hozzák a problémát. A legközelebbi teendőktől a távlati tervekig mindent együtt beszélünk meg. De ez nálunk eddig is így ment. Az iskolai és kollégiumi házirendet a legszélesebb demokrácia alapján, a tanulók bevonásával készítettük el, például a fegyelmi ügyeket is a tanulóifjúság bevonásával folytatjuk le. Az új rendtartás egyébként világosan tartalmazza, mikor van a testületnek döntési, tanácskozási joga, véleménynyilvánítási és állásfoglalási lehetősége. A legjobb tudásunk alapján igyekszünk ennek megfelelően eljárni. Vannak esetek, amikor a döntés kizárólag az igazgatóra tartozik. Nagyon kevés alkalmat tudnék mondani, amikor az egyszemélyi döntés nem a többségi állásfoglalást tükrözte volna. Valósággal közvéleményt kutatok ilyenkor. — Mennyit tud segíteni a pártcsoport az iskolavezetésnek? Tölti Lajos: Az nehezíti a munkát, hogy nincs önálló pártszervezetünk. A volt technikumok, ma szakközépiskolák közös alapszervezetében beszéljük meg az általános jellegű feladatokat, mint az iskolareform, KISZ-munka, tehát a közös dolgokat. A belső, a saját iskolát érintő ügyekről, arról, hogy mit akarunk tenni, vagy mit tett a megoldásért az igazgató, legföljebb beszámol a pártcsoport. Elég gyakran kell a titkárhoz szaladgálni olyan helyi ügyben, amihez ő nem érthet, de a gyakorlatban ez nem olyan veszélyes. A saját dolgainkban alapvetőnek tekinti a párttitkár a pártcsoport véleményét. Megtorpanás vagy állapot? Amióta léteznek, nem sikerült felszámolni helyi szétszórtságukat. Volt idő, amikor a város hét helyét bejárva lehetett csak megtalálni az iskolát, a konyhát, az éttermet, a tanműhelyt és a kollégiumot. Jó 15 év után, elég sok nehézség legyűrése árán sikerült négyre csökkenteni a „telephelyek” számát.-—- Javult-e az elhelyezésetek? Tuskó László: Végső soron, ha azt nézzük, hogy hétről négyre csökkent a „telephelyek” száma, akkor valamit előbbre léptünk, de még mindig nem tartunk a célnál. Az iskolaépületet bővíteni nem lehet, pedig szűkösen vagyunk. Egy előadóban találjuk a biológiát és az erdőműveléstant. Egy terembe zsúfolódott össze az erdőhasználattan, az erdőrendezéstan, a vadgazdaságtan és a géptan szertára. A kémiának és a fizikának külön előadója van, de a kémiaelőadó szűk. A Lackner Kristóf utcában, a járásbíróságtól és az ügyészségtől 64
