Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 5. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Cs. Nagy István: Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz

gyermek- és ifjúsági irodalom

Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz

Az archiv-lemez, az írói hangmúze- um megőrizte a Lóci óriás lesz Szabó Lőrinc-i előadását is. Nyilván nem ezért, de egyik legismertebb verse. A könyvespolcot létrának használó örök-csínytevő Lócit az apa az ég magasába emelné „a szoba börtönfenekéről”, „hogy nagy, hogy óriás legyen”. Egyik legmélyebb értelmű példázat ez a harmincas évek nem is csak szobai börtönfenekéről. Szabó Lőrinc ekkor sajátos „különbékében” él a társadalommal, a korábbi anarchista-antikapitalista lázadás után. A világot „reménytelen lepra tábornak” tartja az értelmiségi- proletár. Ahogy Sőtér megjegyzi, „a különbéke a gyermekek világában háborítatlan csupán”. A Lóci- és Kis Klára-versek kora ez. Maga így fogalmazza meg a gyermek-fölfedezést;

5 a leprások közt fütyörészek és nevetek

s egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket.

(Különbéke)

A Tücsökzenéhen, a nagy szemlélődő összegezésben húsz év távlatából megerősíti az egykori élményt, újraéli a gyermekhez vezető utat a kü- lönbéke-korszak tömör idézésében:

harminchárom évnyi tapasztalat után mint vigasztalan harcteret jártam a mocskos, leprás életet: Különbékém, keserű remete,

vállat vont és dolgozott: semmi se vonzotta már, csak a kivételek és — mint végső remény —

a gyermekek.

A Kicsi vagyok én című válogatás (Móra Kiadó, 1961) még csak egyet közölt a Lóci-versek közül (A rádió). Különben a Különbéke kötet gyermekvers-ciklusát állította középpontba. Az önálló versből álló sorozat címe: Versek a gyerekszobából. Ezek általánosító („lócítlanított”) hangja egyszeriben jelzi, hogy nem csupán gyermekhősű, hanem gyermeknek való versekről van szó. Ez az öt da- dab a mostani reprezentatív válogatásban is jelen van a Veszedelem című négysoros kivételével. A hetven oldalas kötethez hasonló csak egy volt: Weöresé (Ha a világ rigó lenne). Mindkettő egy-egy költői életmű teljes gyermeklírai keresztmetszete. A mostani Szabó Lőrinc-gyűj- temény a Tücsökzene mintájára azt az alcímet viselhetné: Rajzok egy élet tájairól. A válogató és szerkesztő (Steinert Ágota, Lengyel Balázs) meggyőzően bebizonyította, hogy ennek az életműnek minden tájáról lehet válogatni gyermeki érdekűt. A Kicsi vagyok én óta, másfél évtized alatt mintha felnőtt volna egy olvasó gyermeknemzedék a Szabó Lő- rinc-versek nagyobb köréhez: eszkalálni lehetett a versanyagot, kiterjesztették a határt, és szinte kockázatmentesen, mert befogadható ez a líra a gyermeki elméknek, s az ér478