Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 5. szám - Farkas Imre: Háromszor kell az ember (elbeszélés)
FARKAS IMRE Háromszor kell az ember II. AUGUSZTUS Már a július se kedvezett a permetezésnek. Megcsináltam az öreg fejőedényben szépen a gálicos levet, adtam hozzá oltott meszet, amennyit kívánt, be is csapkodtam takarosán a leveleket a seprővel, csak éppen, amire megszáradt volna, megjött rá a zuhé. Mintha nem is csináltam volna semmit. Én szeretem az esőt, de ami sok, az sok. A sógorék is, ahogy az egyik szombaton végeztek a kapálással, akár már hétfőn kezdhették volna elölről, mert a vasárnap reggelig tartó karikás eső mind visszapalántálta a gazt. Nade a szőlő. Szóltam Berki szomszédnak, Viziékkel átellenben laknak, két éve renoválták újjá az öreg parasztházat, nézné már meg, mi lehet a baj. Nem szívesen zavartam, de ő ért a faluban a legjobban a kertészkedéshez. Van egy hold földjük, tele szőlővel, őszibarackkal. Virágmagot is termelnek, bokorbabot is, megállásuk sincs egész éven át. Nyitni, permetezni, kapálni, metszeni, szedni a gyümölcsöt, hordani a piacra, de szaporán ám, mert olyan munka ez mind, amivel várni egyetlen órát sem szabad, ha nem akarják, hogy hiába dolgozzanak. Ráadásul Klárika, a Berki szomszéd felesége még 60 libára is leszerződött. Szép, nagy testű libák, túl vannak már a második tépésen. És mindezekhez még ott az a 300 angol jérce meg kakas, a tyúkfarm. A téli, tavaszi kereset záloga. így aztán sokszor azt is meggondolom, hogy szorultságomban egy kanta vízért átmenjek hozzájuk. Mindég valami fontos munkát szakítok félbe. Elhozni elhozom én, de lemenni a kútaknába nem tudnék, és elég nehezen jár a szivattyújuk is. Amióta azonban Berki szomszéd visszament az iparba dolgozni, valahogy nyugodtabb lett. Arra számít, ha 5 évig még kitart, meglesz a joga a nyugdíjhoz. Átjött, megnézte és megállapította, hogy bizony már a fürtök is sínylődnek. Le kell szedni a beteg részeket, és erősebb lével kell permetezni. Megcsinálná szívesen, csakhogy ő az életben többé permethez nem nyúlhat. Fölhalmozódott a szervezetében a méreg, szédül, gyenge, forróság is kínozza, ezért aztán a doktor úr megparancsolta, ha élni akar valameddig, még a fejét is fordítsa el, ha permetezést lát. Belátom én, Pali. Dehogy kívánom el a segítségedet. Köszönet azért is, amért eligazítottál. Nem úgy lesz az, Mariska néni. Fogadtam egy embert, holnap jön hozzánk. Ahogy végzett, átmegy és megjáratja a maga tőkéit is. Az az egy gép permetlé csak fillérekbe kerül, ne is nyúlkáljon a bukszájáért, hanem az embernek adjon majd egy kis pálinkát. Ügy lett, ahogy a szomszéd megmondta. De mintha csak azt leste volna az idő, mikor végzünk, máris gyúródni kezdtek azok a nehéz fellegek nyugaton. Mélyeket mordult, nagyokat villámlott. Amikor este a tyúkokat bezártam, még úgy látszott, elkerül bennünket a vihar. Kerülgetett is vagy este 10 óráig, akkor azután leszakadt. Dörgött, villámlott, zuhogott szakadatlan. Nem merek nyitott ablaknál aludni jó időben sem, most még a felső ablakszemet is becsuktam. Előbb a szele jött meg. Annyira fújt, hogy rázkódott az ablaküveg, a tetőgerendák ropogni kezdtek, s a hátsó udvarra nagy csatta397
