Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Markovits Ilona: A munka hőse

némi rokonságot Rouault-val is, Mocüglianival is. de mindenképpen jelentett valamit; szín- és formavilága egyéni volt és fitogtatás nélkül magyar, sőt erdélyi, mert Korniss onnan származott. »Hű, ez valami erdéli Krisztus« — mondta később Medgyessy a Dezső egyik szakállas arcképére, amely majdnem kizárólag a zöld árnyalatok meglepő sokaságából tevődött össze.”

A második világháború idején Korniss katonai szolgálatot teljesít, majd orosz hadifogságba kerül. 1945 júniusában hagyja el a hadifogolytábort. Néhány művében (ilyen például a Halott katona) háborús élményei visszhangoznak.

A felszabadulás után ismét sokat tartózkodik Szentendrén; egy évig titkára a Czóbel Béla elnöklete alatt működő Szentendrei Festők Társaságának. Kinevezik az újjászervezett Iparművészeti Főiskola tanárává is, a dogmatikus kultúrpolitika időszakában azonban — Gadányi Jenővel együtt — elbocsátják a főiskoláról, mint „formalista” művészt.

1945 őszén a „fauve”, kubista, expresszionista, szürrealista, konstruktivista és nonfiguratív festők és szobrászok (Márffy, Egry, Czóbel, Bokros Birman, Barcsay, Gadányi, Vilt Tibor, Anna Margit, Bálint Endre, Szántó Piroska, Martyn, Bán Béla, Lossonczy Tamás stb.) létrehozzák az Európai Iskola elnevezésű művészeti tömörülést, amelyhez Korniss is nyomban csatlakozik. Az Európai Iskola — amelynek több író, esztéta, kritikus (Pán Imre, Mezei Árpád, Kállai Ernő, Gegesi Kiss Pál, Kassák Lajos, Weöres, Mándy Stefánia, Tamkó Sirató Károly) is tagja volt — programnyilatkozatában számot vetett azokkal az új körülményekkel, amelyek a második világháború befejeztével előállottak: „Európa s a régi európai eszmény — romokban hever... Európai eszményen eddig nyugat-európai eszményt értettünk; ezentúl egész Európára kell gondolnunk. Az új Európa csak Nyugat és Kelet szintéziséből épülhet fel... A bölcsek kövét keressük, de jól tudjuk, hogy a bölcsek köve nem vegyi anyag, hanem eleven eszme, amely csak az emberben és a társadalomban állítható elő. . . Az a feladat hárul ránk, hogy megfogalmazzuk élet, egyén, közösség új kapcsolatát.” Az Európai Iskola művészei Csontváry, Gulácsy, a Nyolcak, az aktivista ,,Ma”-kör, Derkovits, Vajda Lajos és Amos Imre szellemi örököseinek tekintették magukat, s olyan magyar művészet (és művészeti élet) kialakítására törekedtek, amely szinkronban van, együtt-lélegzik a kor egyetemes művészetével. Korniss — abban az önéletrajzi vázlatában, amelyre már korábban is hivatkoztunk — így vall művészeti elveiről, amelyek azonosak az Európai Iskola esztétikai irányvonalával: „Képeimet a jobbról — és balról is —■ sokat támadott absztraktok közé sorolják. Ha megkérdeznék, hogy mit akarok, hogy mit akar ez a művészet, akkor két óriás nevével válaszolok: Bartókéval és Picassóéval. Egyik a zenében, a másik a festészetben valósítja meg a népi, a humánum és az európaiság egységét. A fiatal, modern magyar festészet néhány képviselőjénél is ezt a törekvést látom derengeni; magam is erre törekszem. .. Művészetünk a legmélyebb valóságot akarja kifejezni az élet szépségeivel és poklaival együtt.”

A 40-es évek második felére és az 50-es évek elejére esik Korniss szürrealista korszaka, amelynek főművei a Szentendre (1945, Mezei Árpád tulajdona), a Bölcső (1947, Mezei Árpád tulajdona), a nagyméretű Tücsöklakodalom (1950 körül, az esztergomi Balassi Bálint Múzeum tulajdona), a Kapu (1949, Kolozs- váry Ernő gyűjteménye), a Kulcsos (1949, Kolozsváry-gyűjtemény), a Fuvolázó (1950, Körner Éva dr. tulajdona) és a Szerb temető (1951, Kolozsváry-gyűjte- mény). Élénk színek, feszes, kristálytiszta komponálás, éles, szabatos kontúrok, míves, minuciózus festési technika, az intellektus uralma jellemzi e képeket, amelyeknek egyike-másika játékos, ironikus hangulatú, Joan Miró formavilá259