Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám - SZÍNHÁZ - Bellyei László: Kritikai megjegyzések az "Egy lócsiszár virágvasárnapja" című drámához
színház &• B E L L Y EI LÁSZLÓ Kritikai megjegyzések az „Egy lócsiszár virágvasárnapja” című drámához Heinrich von Kleist és Sütő András művének azonossága és különbözősége A romániai Igaz Szó című folyóirat 1974. évi 3. számában látott napvilágot Sütő András „Egy lócsiszár virágvasárnapja” című színpadi műve. alcíme szerint: „Dráma három felvonásban Heinrich von Kleist krónikája nyomán.” A drámát a kaposvári Csiky Gergely Színház mutatta be 1974. október 4-én. Azóta a vidéki színházak budapesti bemutatóin a fővárosi közönség is láthatta a kaposvári színészek előadását. Több hosszabb-rövidebb méltatás is jelent meg a darabról és az előadásról. A kritikusok általában a szezon egyik legjobb magyar színművét látják benne. Hangsúlyozzák, hogy a nagy német iró novellája nyomán igazi és új drámai alkotás született. De a két mű — a Kleist-novellának és Sütő András darabjának — kritikai összevetéséről eddig igen kevés, utalásszerű észrevételt olvastunk csupán. Pedig rendkívül izgalmas kérdés, mint minden irodalmi adaptáció, átdolgozás, műfaji átalakítás, önálló „átköltés” esetében, most is az alapul szolgáló régebbi irodalmi mű és az újabb műalkotás összehasonlító, párhuzamba állító értékelése. Ez annál izgalmasabb kérdés, mert a német irodalom egyik legjelentősebb novellájának magyar színpadi megjelenítéséről van szó. „Kohlhaas Mihály” ugyanis olyan elbeszélés, amelyik a maga műfaji kvalitásaival a világirodalomba már kellőképpen beírta nevét. Félreértések elkerülése végett előre kell bocsátanunk, hogy Sütő András a 20. századi író szuverén jogán önálló színpadi művet alkotott a 19. századi német író novellájából. Nagy vonásokban a mese vázát vette át, de a puszta nyersanyagon is jelentős változtatásokat végzett. így a novellánál melegebb színekkel, részletesebben rajzolta meg a főhős családi életét, feleségéhez fűződő gyengéd viszonyát a dráma 1. felvonásában. Ez a változtatás már jelzi azt a leglényegesebb eltérést, ami az irodalmi minta és a dráma között van: Kleistnál „jogérzete” teszi rablóvá és gyilkossá Kohlhaas Mihályt. Még a családi fészek 169
