Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 3. szám - MŰELEMZÉS - Pásztor Bertalan: Miért szép Krúdy Gyula "A hídon" című novellája?
műelemzés «Iflpffl»—wmf n«BiuäUii-M*-*UMWggsg»WBgBaS3^BBBBggW^MM9^Bgam«w- ^-cj» PÁS ZTOR BERTALAN Miért szép Krúdy Gyula „A hídon” című novellája? A XX. század művészi törekvéseiben felerősödik a valóságtól való eltávolodás, az alkotói szubjektivitás. Ez jellemző Krúdy novellájára is. S ez határozza meg a szövegrendezést, a metaforikus struktúrát. Amelyben szüntelenül változik a valóság és a látszat, s ez a változatosságon kívül előidézi a pozitív-negatív töltésű pólusok feszültségkeltő-fokozó és feszültségcsökkentő „játékát” is. A szerkezet szilárd pilléreit a kiemelt metaforák biztosítják: szőnyeg, híd, folyó, város, cukrászda. Az első bekezdésben valamennyi metafora jelen van, s hozzájuk kapcsolódva rendeződnek a szavak. Nem külön-külön, hanem egy-egy centrális gondolat köré csoportosulva. Az egyik centrum a halál közeledése; az elmúlás, a pusztulás hangulatát idézi fel az olvasóban a bekezdés jelzőinek egy része. A másik központi gondolat a fiatalság, amelynek holdudvarát ugyancsak a jelzők sugározzák. Negatív pólus: utolsó (utazás) régi (szőnyeg) ódon utolsó (pipa) régi, kopott töredezett (betűk) háromlábú (biliárdasztal) Pozitív pólus: piros (háztetők) színes (kavicsok) tiszta (folyó) kék (erdő) serényen, kecsesen, könnyedén ábrándos, barna, dús, puha Ezek a jelzők konkrét tárgyakhoz, elvont főnevekhez, meghatározott cselekvésekhez kapcsolódnak, s mint ilyenek — a valóság síkján —konkrét jelentést tartalmaznak. Mivel hangulatilag ellentétes töltésűek, az olvasó tudatában intellektuális feszültséget, állandó hullámmozgást idéznek elő: ennek eredményeként kialakul a konkrét valóság fölött lebegő, elvont, zenei-hangulati szféra. S ebben nemcsak a pozitív és negatív pólus feleselése figyelhető meg, hanem a valóságos sík és a metaforikus szint modulálása is. Az intellektuális feszültség — 263
