Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 6. szám - SZEMLE - Mátyás István: De, te, legény, majd megérted
forma lehetővé tieszi iaz egyes szám első személyű elmondás ikötatüemabb formáját. A hőst a szegénység juttatta a siralombásZba. Meg a háború, amely csialk tovább növeli a szegény ember szegénységért. „Kellett, hát loptam” (I. kötet, Í2— 13. o.) — mondja látszólag egyszerűen a hős, de ez a rövid mondat, pontosabban a közlés, amelyet továbbít, mégis rettenetes mélységeket, elgondolkodtató törvényszerűségeiket Világít ímetg. Kellett, azaz kénytelen volt, nem kerülhette el. Ez a itoljvaj nem eredendően rossz, a körülmények kényszerítik a bűimre, a szegénység. S laki már többször lopott, amniafc iáikkor som hisznek, ha történetesein ártatlan. A címmel ellentétben Kovács Gábor élete természetesen nagyon is tanulságos. Az író szándékosan állítja ennek ellenkezőjét a címben, ezzel is felkelti érdeklődésünket, megköti s a lényegre irányítja figyelmünket. A Szegény Kovács Gábor tanulság nélkül való élete című novellát elolvasva Móricz Zsigmondi jutott eszembe, közelebbről egyik novellája, a Szegény emberek. Ennék az elbeszélésnek a névtelen, szegényember hőse pihenés helyett a családion akar segíteni, almáikor hazajön szabadságira a frontról. Végül ő is gyilkol. Gyilkosságának más ia közvetlen indítéka, cmimt Lengyel József hősének, eredője azonban valahol mégis ugyanaz: la szegénység; Rokoninak érzem ezt a két novelláit, de nem előd és utód formájában, hanem testvérek vagy legalábbis unokatestvéreik viszonylatában. E rokonságtól függetlenül — s ez itt nem ellentmondás — mindkettő más, sajátosam tükrözi a kort, amelybein született. Rokonná az azonos irodalmi hagyományhoz való kapcsolódás teszi őket. A levélformát, amellyel már ebben az első novellában találkozhatunk, Lengyel József szemmel láthatóan kedveli. Ugyanúgy lazít lis, hogy a novella szereplői közül monidlassia el valakivel a történetet. Mindkét formával az egyes szám első személyben való fogalmazást, a közvetlenül iaz emberhez -— az olvasóhoz — fordulást biztosítja. Az egyik szereplővel való eknoodatás formájával találkozunk az Igéző ciklus legtöbb novellájában, a levéllel padiig például a Válaszlevél egy fiókban vagy az Öregek gondjai címűben. De laz egyes száim első szamélyű közlés biztosítja az Örökkévalóság című írás rokonszenves közvetlenségért 'is. A Kulcs ciklusban található iaz Új iga című novella. Hőse egyévi munkanélküliség után kap ismét munkát. Kegyetlent, embertelent, olyant, amely éppen csak biztosítja az ágybérlet és a szűkös étkezés költségeit. Tartalom és külső forma pontos egyezését figyelhetjük meg ebben a novellában. Szigorúság és szürkeség (utóbbit a hangulatra, laz árnyalatokra és a környezetre értem, nem a színvonalra) a mondatokban lis, minit az ábrázolt világban. Sok ia rövid kijelentő mondat, keményen, hidegen koppanmak a szavaik, mint a hajnalban munkáiba igyekvő, didergő eniber léptei. Jó a Kulcs című novella is, amelyben iá megalkuvó embertípust — a neki is ellenszenves típust — mutatja be az író. A német című novellában viszont éppen élletnkezőiag, a helytállás során erkölcsileg a többszörösére növő, szinte hőssé magasztosuló embert ábrázolja. Ez a novella a minden körülmények közötti helytállásról, elveink vállalásáról, valamint emberségünk, önbecsülésünk éppen ezáltal való megőrzéséről szól. Az Egy utca című novellára mondandója és gondos szerkesztettságe mellett azért is érdemes figyelnünk, mart jól észrevehetően jelentkeznek benne a Lengyel József több novellájában is fellelhető „filmes” elemek, mint például a montázs-technika, a pontos, szűkszavú fcör- nyezetrajz, azaz a látószög és a távolság megjelölése stb. A filmtől tanult elemek alkalmazása egyik jellemzője századunk irodalmának. Lengyel József közvetlenül, közelről is „találkozott” a filmmel, hiszen köztudott, hogy Berlinben 560
