Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 6. szám - TANULMÁNY - Z. Szabó László: Radnóti önarcképe

Jenő konstruktív műteremsarlkaival. — Intenieur c. olajképén. Lényegében csak ©gyet tesz: megváltoztatja a Barosiay-féle képkivágást, ezzel próbálván — siker­telenül — saját egyéniségére szabni a témát. Nem ő az egyetlen persze, akinek kiállított imiuinlkái között ilyen színvonalbeli ellentiét van. (És ez a naigy egye­netlenségen íbelüilii személyi egyenetlenség sem hátrány: a látogató mélyszondá- zás-szeírűen ismerheti meg a csoporton belül az egyedi lalikotólkait is.) Renner Kálmán két 'beimuitatotít érme sem egyenértékű, noha mindkettő poirtré. A Modigliani-érem kitűnő érzékkel állítja elénk a szenyiedélyes életű dekadens festőt. Elősegíti ezt a technikai kidolgozás: ia textuzázatt háttér és a fényesre polírozott portré ellentéte, a festőtől oly jól ismert elnyújtott fej forrnia. Paiblo Nerudát ábrázoló érme azonban (lehet, hoigy készítője (kevesebb időt és ener­giát fordított iá megmintázásra, (kidolgozásra) még az egyéni hasonlóságot sem éri el teljesen: engiem például inkább Berdla Józsefre emlékeztet. Hogy a formai cmbm, ia megszokott stílus nem selkélyesedifc el, nem. merevül sémává, ha használója állandóan új gondolati tartalommal tölti meg, és termé­szetesen e gondolati tartalomnak megfelelően, iá szükséges mértékig módosítja azokat — ez művészettörténeti közhely, Giottótól Rembrandton és Pioassón át a ma élő művészekig az életművek korszakokra bontása lényegében ezen alapul. Ha Üjházi Péter esetében életműről még nem 'is lehet szó, de arról igen, hogy 547 BOGNÁR ZOLTÁN: CSOKONAI: DOROTTYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom