Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 6. szám - TANULMÁNY - Z. Szabó László: Radnóti önarcképe

a tőle megszokott, a gyernidkinajzok művészi interpretálásán alapuló stílusát tartalmilag még mindig meg tudjia újítani, új és más művészi élményt adva a nézőinek. Falusi (kocsma c. munkája jellemtanuknány, szociológiai felmérés, szín- orgiával való gyönyörködtetés egyszerre. E (képen a precíz megfigyelőképesség vérbő humorral párosul, sok olyat eknomdrwa a látogiatóniak a vidéki itialméné- sakiről, lamit la (helyszínen csak hosszas szemlélődéssel tudhatna meg.

Jeliemtaniulmány és stílusiinterpretáció Csdkoniai Viiitóz Mihály Dorottyájának illusztrálása Bognár Zoltántól. Két századforduló ötvöződik egybe nála a mával. Jól ábrázolja Csokonai komikus hősiköltemónyénelk jellemeit, s ehhez fölhasználja a 18. és 19. század fordulóján a vidéki nyomdák ponyvákiadvá- nyaániák iprovincdálds fametszeteit és a fin de sáécle divatképeit, föloldja ezéket saját egyéniségéiben, s egységesen újjáalkotva megtatézi egy érdekes technikai eljárással: zoimánicfestmány-szerű módon (készíti el a (képet, nem csapván be a nézőt, hiszen nem megy el iaz anyagiszarűtlemégig, de újabb formajegyet dolgoz bele az előbb említettekbe.

Rajzával és színeivel egyaránt felhívja magára a figyelmet ír esik József három olaj festmény e (Kőszcgsizardahely, Késői ősz, Házaik). Az épületek precíz, szinte szeirlkesztettnek tűnő rajza néhol már úgy hat, mint egy ábrázoló geometriai mintalap. A jól stilizált, az egyes elhatárolt felületeken belül homogén színeik összhangban állnlák a rajzzal, 'erőteljes, óles együttes hatást keltve a nézőben.

A hangsúlyozott kontúr és egységes színezés majdniem fordítva jelentkezik M. Tóth István képén, la Kenősei utcán. Az úgyszólván teljesen monochrom felületet élénk színű kontúrok tagolják, vezetve az amber tekintetét a kép hangsúlyos pontjai felé. Növeli ia kép nyugtalan hatását a sajátos (komponálás: a képkivágás egész valószínűtlen, a kép szele úgy vágja laz ábrázolt épületieket, hogy a tudat önkéntelenül rögtön kiegészíti azt, s a képre nézve annál többet látunk, mint ami rajta van. Furcsa ellentét: az optikailag nyugtató egyszínűséget a vibráló kontúrok s a kompozíció úgy szabdalja fel, hogy a végső hatás teljesen visszájára fordul. M. Tóth és íresik képei bizonyítják, hogy spekulatív módon létrehozott képeikkel is lehet olyan erős érzelmi hatást elérni, mint spontán, indulati ihlettel. Ballagó Imre Öntött figurák e. képe az utóbbi módon készült. A bronzöntőde udvarán elszállításra váró szobrokban a Sorsinak, a természeti és társadalmi törvényeknek a hathatós ellenállás reménye nélkül kiszolgáltatott egyéneket látja. Ezt a „személyek megtárgyiasítását” oly jól festi meg, hogy a néző már eleve embert lát az „öntött figurákban”, s hosszabb szemlélődés után veszi észre, hogy de hiszen ezek „csak” szobrok!

Giczy János Falusi oltárna is spontánul friss megfogalmazásával ragad meg. A szárnyasoltár-szerkezetű összetett kép valóban odaillenék egy piciny, fehérre meszelt, ódon padozatú kápolna szentélyébe. A tompa pasztell-színelkkel mesterkóletlemül megfestett képek az ősi mesterségeket ábrázolják naív, bájos és értő módon. Ha akarom: ótesitamentumi témára készített népies-provinciális oltár, de inkább a régi paraszti-kézműves munka és életforma utókornak szóló örök dicsérete. Az oltárt alkotó (képek egyik-másikán és pl. la festő Asszony ic. képén is fellelhető némi mesterségbeli fogyatékosság, főképpen formailag nem indokolható elrajzolás, de ezt feledteti iá téma őszintesége, a művészi mondanivaló bátor kifejtésié.

Az utóbbi másfél-két évtizedben megszoktuk, hogy csoportos kiállításainkon. a grafikusok njuijtják a legmagasabb teljesítményt. Az észak-dunántúliak hatodik kiállításán azonban — nekem úgy tűnt — háttérbe szorultak. A kiállí548