Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 5. szám - Kloss Andor: A történelem lehetőségei

t örtónelmietlenül történelmi regényként hialtározhiaitnánk meg, utalva a regény eszmei, lasztétílkiai jellegzetességére.

A regény Milánó szemléletű püspökéről, tehát valóságos történelmi alakról szól. Ez lazámban csak a látszat, a regény felszíni rétege. Dóry főhősének — akit különben gyakran szólítanak Ambrusfcánák, sőt egy alkalommal tökös, kis törpéinek — nem sok köze van Szent Ambrushoz (335—394), a jelentős egy- házfiejiedielemibez. Az író ©gy reális alakból kiindulva laz emberi történelem eí' vont lehetőségeit, a rend ©s a szabadság, laz egyén és a történelem, az elhivatottság és iá (hatalom, a könyörtelen, a végletekig kihegyezett, következetes emberi magatartás és cselékvés perspektíváit kuitátjia, de éköZben éleite során szerzett gazdáig tapasztalatait is ibeleszövi a regényébe. A történelmiség és a'J történellmiqtlenség sajátos kettőssége az író szó- és fogalomhasználatában is megnyilvánul. A szereplők gyakran használnak jellegzetesen 20. századi szavakat, fogalmiakat és kifejezéseiket. Például szó esik laz eretnekek agitácáós csoportjairól, opportunistákról, illegális ellenállókról, intézőbizottságról, a születési airányszám állandó csökkenéséről, frakció harcokról éjs így tovább.

„373-ban Krisztus után egy novemibari délután, sötétedés előtt, Ambrus,, az aemiliai és liguriai tartományok császári karmányzójia hírül vette, hogy Milánó népe püspökének lafoamá megválasztani. Auxentius, a régi püspök októberben elhalálozván, a székesegyházban tartott választási gyűlésen iá nép — egy -gyermek 'csodálatos jeladására elfeledvén pártviszályait — egyhangúan Ambrus mellé sorákiozott, s elhatározta, hogy a város püspöki trónját (bőkezű és igazságos kormányzójának ajánlja fel. Egy küldöttség s nyomában az egész zsibongó választói gyülekezet tüstént (el ás indult a kormányzói palota elé. „Ambrus azonban eleinte egyáltalában nem akar püspök lenni. Miután megtudja, hogy Milánó (népe püspöknek lafcarjia őt megválasztani, .annyira megrémül, hogy elmenefciil a városból. Az úr útjiai azonban oly csalafinták, hogy csoda révén visszavezetik őt Milánóba, iából ia nép akarata beteljesedik: Ambrus püspök desz. Így hát „I. Vialenltiniianius császár engedélyével s beleegyezésével néhány nap múlva, 373. november 24-én, ©gy vasárnapi napon megkeresztelték, hétfőn lajtónállóvá avatták, kedden letorrá, szerdán ördögűzővé, csütörtökön miiniisztránssá, pénteken aldiáfoonuissá, szombaton diákonussá, vasárnap, december 1-én pedig a tartományi püspökök gyülekezete előtt iaz aquileai püspök, egy nyitott bibliát tartva a feje fölé, íaz Űr Jézus nevében ünnepélyesem felszentelte. Ezek után Ambrus minden vagyonát szétosztogatta a szegények között, magárnak mindössze földbirtokait, városi magánpalotáját s a oomoi tó partján épült villáját tartotta meg, hogy ott forró nyári napokon zavartalanul elmélkedhessék sorsa rendkívül érdekei változásán.” (5)

Ettől kezdve a gótikus fejű püspök életét egyetlen feladat megvalósítására: a kereszténység egységének megteremtésére teszi fel. Kitartó és ravasz aprómunkával először Milánó városát tisztítja meg íaz 'eretnek tanok hirdetőitől, majd a római birodalom egyre nagyobb területeit. Az egységyvalóiságát és boldogítóJtudatát (akarja megadni a hlyeknek. „A gondolkodás és érzés tántoríthatatlan és megtámadhatiitlan egységét. A hatalmas falat, amely mögött meghúzódva kivédhetik a szellem minden csábítását és kísértését, hogy szerény képességeikhez mérten (boldogan s elégedetten juthassanak túl életükön.” Az áhított egység nevében kór hatalmat íaz úrtól ‘is. így imádkozik: „... Uram, adj hatalmat! Adj hatalmat hiyeim fölött, adj hatalmat az eretnekek fölött, adj hatalmat császár fölött is, hogy az embereket kedvük és akaratuk ©Henére is Hozzád vezethessem e lapos és nyomorúságos földről”. Összehívja a fur399