Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Szilágyi István: Kálváriák
szülőföldünk SZILÁGYI ISTVÁN Kálváriák Ha egy ország, vagy akár egy szűkebb tájegység arculatáról képet szeretnénk rajzolni magunknak, nem elég, hogy az általános gyakorlatnak megfelelően kiemelkedő történéseit, legszebb műemlékeit — templomokat, palotákat, esetleg várakat — és természeti szépségeit ismerjük meg. A lehetőség szerint mélyed- jünk el a múlt mindennapi eseményeinek látszólag érdektelen világába is, hogy megértsük az üzeneteket, amelyeket néha kopott, elfelejtett, talán halálra ítélt falak mögül, boltozatos kapualjak sötétjéből, kopár udvarok sivárságából nekünk, a ma emberének közvetítenek. Ha vizsgálódásunkat időben is leszűkítjük, s témánkul a barokk kort választjuk, alig két-három évszázad távlatából igen gazdag kép bontakozik ki előttünk. A hétköznapok és az ünnepek színes forgataga a munka mellett az egyszerű ember számára is sok eseménnyel szolgált. Ezek fő jellemzője, hogy bár nem középkori értelemben, mégis szinte állandó összefonódásban találjuk meg bennük a profán indítékot és a vallást. A katolikusnak maradt, vagy az ellenreformáció folytán rekatolizált országrészekben volt ez leginkább így, hiszen a hitújítás puritán felfogásával szemben a katolikusok igazi barokk pompájú, külsőségeiben is látványos és megkapó szertartásai az emberi élet szinte minden eseményét nyomon követték. Az egyszerű nép szemében az egyházi év tükör volt, saját élete, szenvedései és örömei tükre, amelyben nézve a hit bonyolult igazságai oly megfogható valósággá váltak. A török járom, a szabadságharcok és a labanc zsarnokság, a járványok és a gyakori tűzvészek nyomora közel hozta azt a szenvedést, amelyet a biblia szerint Jézus megváltásukért önként elfogadott. Nem csoda, hogy ínségükben, szabadulásukért seregestől csatlakoztak egy-egy missziós szerzeteshez, aki vállain nehéz keresztet hordozva körmenetet vezetett, vagy megfogadták, hogy szobrokat, kálváriákat állítanak, kápolnákat, templomokat emelnek. Vas megye kálváriáit eddig még senki sem vette számba. így az alábbi ismertetés csupán vázlatnak tekinthető. Kiegészítése a jövő kutatási feladata lesz. Ezen természetesen komplex kutatást kell érteni, amely Vas megyét tekintve területileg is kell, hogy jobban igazodjon az egykori egyházszervezetet adó győri egyházmegyéhez, a kereskedelmi és kulturális tekintetben is alapvető kapcsolatot jelentő Sopronhoz és mindezek közös hátteréhez, a közeli osztrák tartományok ilyen emlékeihez. A kapcsolat Ausztriával vallási tekintetben meg319
