Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 3. szám - MŰELEMZÉS - Pásztor Bertalan: Miért szép Krúdy Gyula "A hídon" című novellája?

SZKOK IVÁN: UTCASEPRŐ

got mutatott. Kovács Péterinek sikerült mozdulatokat megrajzolnia. Dinamikusaik voltak képei.

Az idled mezőnylbsin ő és a grafikus Sziráki Endre tűnt érettebb .alkatóinak. Szi ráki Endre két sorozatából, ia Halhatatlan emlék-bői és a Radmótd-versek, illetve iá Radnóti költői, emberi sorsa ihlette rajzóikból mutatott be hármat. A miagyar grafikai iskola újiaibib törekvéseivel, Kondor Béla rajzaival rokon stílusú Sziiráki-igraáikálkfoól (többet is érdemes lett volna megmutatni. Ilyen töredékesen a Halhatatlan emlék egyik darabja hatott. A Radnóti-soroaat két darabja vázlatosnak, elnagyoltnak tűnt.

Dekoratávitásáwal keltett feltűnést a csendes, hagyományos képek között Szkok Iván a Babilon-nal és az Utcaseprő-vei. Élénk színekkel hívta fel a figyelmet a festőre fa íkót vegyes technikájú kép. Valóság és vízió, látott és elképzelt világ bontakozott ki jó ritmusú, plakátszarűen harsány képein. Az újjal próbálkozás tette szimpatikussá Szkok Ivánt.

Kovács László hatalmas, világító faltokkal fest iá naív, a gyermeki szemlélet látásmódjához hasonlóan (Anyám, Hátsó udvariban). Inkább hangulatot, benyomást rögzít, sem mint ábrázol. Értetlenül akkor áll képed előtt a szemlélő, ha a oímékinidk megfelelő konkrét valósághoz méri az alkotást. Ha még nem ds tisztán, de a színek nyelvén, festői nyelven próbál saját világot teremteni Kovács László.

Szabó Edit két kisplasztikája közül a Ballada címet viselő fafaragás sikerült hatásosra. A szépen megmunkált anyag nemességet ad a Ballada nőalakjának. A másik szdbrász Szalbó Gábor portréja és csikója nem jobb és nem rosszabb a képcsarnokban vásárolható áruknál.

Bikácsi Daniella képeinek a lila és a zöld színek kölcsönöztek „eredetiséget”. Témái nem újaik (Délután, Úton), színezés! technikája nem vonzó. Viszont igen jól rajzol. Erről a Délután fekvő nőalakja tanúskodott leginkább.