Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 3. szám - MŰELEMZÉS - Pásztor Bertalan: Miért szép Krúdy Gyula "A hídon" című novellája?

Tölg-Molnár Zoltán erőteljes kompozíciói, amelyekéin lendületes ecsetkeze­lés hagyott nyomot, a szemlélők számára érthetetlenül viselik a Pásztor, illetve a Kiűzetés címet. A festői tehetség jeleit mutató két, csaknem azonos kép, a címeikkel ősapja be ,a nézőiket. Az elnevezés megköti a képzeletet, s .az absztrakt kompozíción ia téma megjelenítését kutatja a szemlélő, holott festői gyakorlatot láthatunk. A Jakab Esztertől kiállított festményeknél jobban sikerűitekéit látni mű­kedvelők tárlatain. Két nőalakja, a Magamban és a Menyasszony szögletes for­májú, életniagyságú képek. Az alakok rajza gyenge. Taszító idegenságiként hat a magány a festményeiken. Szabó Jánosnak a Beszélgető lányok című képe igényes vállalkozás. A há- roimailaikos kompozíció azonban (még nem érett, nem viseli iá festőegyéniság jelét. Ablakos csemdélaté-vel kiváló színérzékről, hangulatteremtő készségről tett bizonyságot. FÁBIÁN GYÖNGYVÉR KÉPEI Fábián Gyöngyvér szombathelyi kiállításán új hagyomány teremtétsét üdvözöl­hettük. Ezentúl ia Vas megyei tanács különdíjával együtt az önálló kiállításra szóló meghívást .is megkapják a Derikovitp-ösztönidíjiasck legjobbjai. így nyílott meg 1974-ben a tavalyi Deirfcovitstosztöindíjias Fábián Gyöngyvér kiállítása a Forradalmi Múzeumban. Szép, nemes, egyszerű — és sorolhatnánk tovább a jelzőket az élményhez, amelyet Fábián Gyöngyvér festményei és zománotáblái szereztek. A Szombathelyen festőként, szülővárosában, Salgótarjánban a zománc mes­tereként isimért fiatal képzőművész mindkét műfaját megmutatta. Portréikkal jelentkezett Derfcovite-ösztöndíjasként tavaly, Szombathelyen Fábián Gyöngyvér. Portréfestési képességének sokoldalúságával mégis megle­petést keltett az idén. Hagyományos pontonét keveset festett. Modell után csupán F. L. alakja és a Férfiardkiép készült, s ezek nyilván hasonlítainak áss eredetijük­re. Fábián Gyöngyvér alakjai azonban nem egyetlen embert kívánnak for­mázni, Típust képvisel az Aritisitalány, a Kamasz, a Kislány. Emberismerettel, emberszeretsttal teli jeltomnajzck kerültek ki Fábián Gyöngyvér .ecsetje alól. Picassos arometszeitű, kíarálkirozó kedvet is mutató Aifistalány-a, meghitt és meghatott hangulatú asszonyai (Vállalkozók, Anya), >a fájdalmas Gyász lírai érzékenységű, sokoldalú művészt mutatnak. Van azonban Fábián Gyöngyvérnek keményebb énje is. A tavaly .megismert Dózsá-val rokon .a Megkötözött és ia Megfeszített című kép. A helytállást kívánó, ■az ember erkölcsi erejét próbám tevő tragikus szituációkhoz való vonzódásának bizonyítékai ezek a festmények. Feszültség, erő van ezekben a gcmdoilatcikait, érzéseiket, emberközpontú festői világot tükröző alkotásokban. A salgótarjáni országos aománcművészeti kiállításokon 1969 óta nagy si­kernél szereplő Fábián Gyöngyvér ia tragikumot és a népmesék eredendő, tiszta igazságát megőrző zománcképedből is bemutatott néhányat Szombathelyen. A tűzzománc készítésének fortélyait ismerő, a műfaj — témát, méreteit befolyá­soló — szabályainak engedelmeskedő művész sajátosat alkotott. A nápballadák és a keresztény hitvilág jelképeit, jellegzetes alakjait, motívumait és színeit találta meg. Gyönyörű lett iá Stilizált népi motívumú Ballada-sorozata, az itkon- stílusú Szent György, az aranyban tündöklő, kegyes Madonna és a Szárnyas oltár. 275

Next

/
Oldalképek
Tartalom