Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Szilágyi István: Kálváriák

jelenet. A terasz alatt Krisztus sírjának kápolnája van. A kálváriát Liptay János, a baranyai ezred ezredese építtette 1755 körül.12 Építőmesterét nem ismerjük. Bizonyos hasonlóságot mutat az 1746-ban épített pápai kálváriákkal. Más, ilyen karakterű emlék nincs a közeli megyékben sem. Igaz, Páliban (Győr m.) már 1696-ban készült egy építményes kálvária, az azonban kisebb és egyetlen kis hengeres tömeg alkotja a magját, amelyhez kétoldalt íves lépcső simul.

Ennek a megoldásnak szerényebb, leegyszerűsített változata látható Győrben, s megyénkben Kenyériben is. Itt egy téglából készített körfal alig kiemelkedő mesterséges magaslatot szegélyez. Három fa kereszt és Mária, Mária Magdolna és Szt. János kő szobrai állnak rajta. 1731-ben készült, eredetileg kő keresztekkel, amelyeket a múlt században cseréltek ki a maiakra.

A másik, hasonlóan szerény emlékünk a Velem feletti Szent Vid hegyen található. Ennek körítő fala kőből van. A feltöltött részen itt csak három fakereszt áll. Az erdő fái között meghúzódó kálvária és a hegycsúcson emelkedő, állítólag középkori alapokon álló templom összetartozó együttest alkot. Valaha erre is remete vigyázott. A kőszegszerclahelyi plébánia legrégibb anyakönyvében azt írta róla Wlasits György plébános, hogy egy Tamás nevű remete-pap építette a remetelakot 1713-ban. Remetéjéről még 1781-ben is van adatunk. A Fájdalmas Anyának szentelt kápolnának, egy másiknak, s az egykor emeletes remeteháznak már nyoma sincs, csupán a kálvária és a Szt. Vid templom áll még ma is. Mások úgy mondják, hogy a remetelakot és egy kápolnát Hilarian szerzetes emelte Batthyány Lajos nádor költségén, s a kápolnát a 19. sz. hatvanas éveiben cserélték fel a maira.13

Vasváron, a diósi templom melletti temetőben egy romantikus kálvária kápolna áll. Az elől nyitott építmény tulajdonképpen egy három keresztből álló kálvária-jelenet foglalata. 1800 körül készülhetett.11

Több kálváriát, még ilyen egyszerűeket sem ismerünk a megyéből. Néhány kálvária-jelenetet említünk már csak az elmúlt évszázadokból. Elsőként megint Celldömölköt. A bencések ugyanis a nagy kálváriát megelőzően, 1725 táján a Sághegyen állítottak fel három keresztet a hozzá tartozó szobrokkal.15

Rábakovácsiban az 1738. évi misszió emlékére állítottak egy keresztet, később mellé helyezték a két latorét is. Helyükön 1899 óta Mária-szobor áll.16

Gór úrbéri térképén is láthatunk egy három keresztes kálvária ábrázolást.17 S nyilván, volt még másutt is, amint erről nem érintett irodalmi adatokból következtethetünk.

Kálváriáink többsége ma romladozó, szerény emléke korának. Régen másképp volt, főképp a 18. században. Rendszeresen látogatták őket hétköznapokon, egyes ünnepeken (Kereszt feltalálása, felmagasztalása) és a nagyböjt péntekjein, de leginkább a nag5diéten. A legfényesebbnek a kőszegi kálváriával kapcsolatos események tűnnek.18 Itt a szokásos ünnepekhez az Úr színeváltozása napján és a Szt. Donát tiszteletére tartott körmenetek is társultak. Ezeken nemcsak a város lakói, hanem a környékbeliek is részt vettek. Már 1731-ben, tehát az építkezés elején találunk adatot körmenetekre. Hordozható orgonát vittek fel a hegyre, a menetet pedig „réz Dob hordozók” kísérték. Valószínű, mozsárágyúk díszlövésével is fokozták az ünnepi áhítatot, ami ekkor általános divat volt. 1739-ben a tanács ruhát csináltatott a muzsikusoknak, akikre nemcsak itt volt szükség, hanem más alkalmakkor is. Példának 1748-at említjük. A szokásos máriacelli búcsú járáson túl négynapos processziót vezettek Dömölkre, aztán Rőtre a sáskák eltávolításáért, közben a kálváriára, aztán ismét Rőtre „esső- nek meg nyerésiért”.

323