Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Szilágyi István: Kálváriák
Egész korán, 1729-ben van már a kálvárián szentsír, ami a nagypénteki áj- tatosság középpontja. Hasonlóan találunk minden olyan helyen, ahol egyáltalán van felállítására mód, így Celldömölkön, Szombathelyen is. Egyszerűbb, kápolna nélküli kálváriák népe, mint pl. Kenyériben, nagypéntek éjjel itt imádkozta a fájdalmas rózsafüzért. Egyéb helyeken más honosodott meg. Tág tere volt a helyi kezdeményezésnek, s az ebből fejlődő általánosabb szokások átvételének, hiszen a kálvária-járás népies jellegű, félhivatalos ájtatossági forma, amelynek változatait az egymást követő korok és különböző népek alakították ki. A magyarság szélsőségektől mentes, józan, reális szemléletével formálta át a megismert gyakorlatot. Ennek is beszédes tanúi az ország, azon belül megyénk kálváriái. JEGYZETEK 1. A kőszegi kálvária történetéhez az alábbi irodalmat és forrásokat használtaim fel: Chernél Kálmán: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. I. rész. Szombathely, 1877. 121. 1. — Szörényi István: Kőszeg. Szhely, 1962. 90. 1. — Wittinger Anton: Die Stadt Giins und ihre Umgebung. Güns, 1891. 18. 1. — Thiring Gusztáv: Kőszeg és környékének részletes kalauza. Bp. •1928. 47. 1. — Barokk tornyok és remetelak = Vas Népe, 1971. nov. 10. — Kőszeg városképi és műemléki vizsgálata. 1951. Múzeumok és műemlékek Országos Központja. Kézirat. — Batthyány-féle kánoni vizitáeió. 1754. 215—233 1. Püspöki levéltár, Szombathely. Megjegyzem, hogy a kőszegi kálvária — és egyáltalán a kőszegi barokk művészet — tudományos igényű feldolgozása megyénk művészettörténeti irodalmának nagy adóssága. így az ismertetésnél a nem ellenőrizhető adatok sokaságát a lehetőséghez mérten mellőztem. 2. A remetékre vonatkozóan általában Takács Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek történe• te c. művét használtam a későbbiekben is, így azt külön nem idézem (Kézirat a Berzsenyi Könyvtárban.) 3. A szombathelyi kálvária történetére vonatkozó ismertetésem (részletes levéltári hivatkozásokkal) az Építés-, Építiészettudomány IV. kötet 1—2. számában található. (Különlenyomat Bp., 1973.) 4. Dr. Schwarz Elemér: Egy érdekes szentgotthárdi dűlő-név. = Vasi Szemle, 1935. 1—2. sz. 80. 1. 5. Sárvár város törvénykezési jegyzőkönyve 1675. 149—154. 1. Vas m. Levéltár, Szombathely. 6. Ernecz Ignácz: Sárvár Szabadalmazott magyar város ..Oppidum Sárvár”. 1864. 81. 1. 7. Szeibert János: Sárvár monográfiája. Szombathely, 19,28. 49. 1. 8. Babos Lajos: A sárvárvidéki köz- jegyzőség története. A Dunántúli Szemle kiadása, 1943. 192—193. 1. 9. Babos i. m. 92. 1. 10. Farkas Sándor: Csepreg mezőváros története (Bp. 1837) című könyvből vettem az adatok többségét. 11. Szombathelyi Üjság 1904. nov. 6., nov. 13. Mivel itt csak falfülkékről van szó, építészetileg nem tekinthetjük stációsnak. 12. Pacher Donát: A dömölki apátság története. A pannonhalmi Szt. Benedek rend története 12 A kötet, Bp. 1912. 290. o. 13. Wittinger: Die Stadt Güns und ihre Umgebung. Güns, 1891. 186. 1. és dr. Tirring Gusztáv: Kőszeg és környékének részletes kalauza. Bp. 1928. 65—66. 1. 14. Ganthon István: Magyarország művészeti emlékei. I. Dunántúl. Ep. 19 5 9 . 408. 1. 15. Pacher i. m. 36. 1. és dr. Kühár Fló- ris: A czelldömölki búcsújáróhely rövid ismertetése. Oelldömölk, 1918. 9. 1. 16. Szombath József: A rábakovácsi plébánia története. Kézirat. Szhely, Berzsenyi D. könyvtár. 81. 1. 17. Gór úrbéri térképe. Vas m. Levéltár, Szombathely, Bárdossli János adata. 18. Kőszeg sz. kir. város. Templomszámadás 1700—1767. Kőszeg város levéltára. 324
