Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - SZEMLE - Ferenczi Zsuzsanna: Útunk, Igaz Szó, Korunk
doimány, a technika, a civilizáció gyors fejlődésével az ember mindinkább egyoldalú, többnyire ia figyelmet, az értelmet terhelő, tehát túlfeszített idegmunkát követelő tevékenységre van kárhoztatva. Ezért reagálnak az emberdk tömegei oly érzékenyen a sporteseményekre. A győzelem és vereség lélektani hatásáról, illetve az azt előkészítő fizilkai és pszichikai folyamatokról szód a cikk. Visi Imre egy kosárlabda-csapatról készített szociometriái felmérést. így a csapat tagjainak társas kapcsolatai világossá válnak, ami a jó csapatszellem kialakításához nélkülözhetetlen. László Ferenc cikkében végigkíséri az olimpiai gondolat útját Romániában 1920-tól napjainkig, ismertetve a legsikeresebb versenyzők pályafutását. Horváth Ildikó a szellemi olimpia egyik „számáról”, az építészetről ír. Szükségszerűen alakult ki a követelmény az építészettel szemben: a sporttevékenység számára megteremteni a célszerűen szervezett és megfelelően elhatárolt teret. S mivel a sport a saját képességeire rádöbbenő ember bonyolult testi és szellemi tevékenysége - nem közömbös, hogy ez a tevékenység hol folyik. Aradi József cikke a szurkolókról íródott, iákik nem egyszerűen sportesemények nézői, hanem gyakran részesei a jobb eredményeknek, ia győzelemnek. E számiban még az illusztrációs anyag (elsősorban Nagy Albert képei) is sport-tárgyúak. A KORUNK 8. számának témáját így foglalhatnánk össze: esztétikai szemlélet, világirodalmi műveltség. Dávid Gyula fcanulmányvázlatot közöl, inkább csak a tendenciák jelzésére szorítkozva, a romániai magyar irodalom világirodalmi orientációjáról. A kitekintés mindig eléggé széles körű és a korral ‘lépést tartó volt, bár a közlés többnyire csak az irodalmi folyóiratokra és esetenként a napilapokra támaszkodhatott. A nagyobb igényű vállalkozások a kor könyvkiadási lehetőségei ás a szedetni függőség miatt nem valósulhattak meg. Az irodalomtudományra jellemző, hogy részeredményeket mutatott fel, elsősorban a tudományos munkalehetőségek hiánya miatt. Kár, hogy Dávid Gyula nem foglalkozik a háború utáni helyzettel, mert így egységben láthatnánk 50 év eredményeit és problémáit. A világirodalmi - de Románia esetében az egy országon belüli - kapcsolatok nem képzelhetők el idegen nyelvek ismerete nélkül. Csehi Gyula jegyzeteit - vagy inkább axiómáit - olvashatjuk az lanyanyelvrol, bilingvizmusról, nyelvtudásról. Csak néhány példa: „Nem lehet biüngvis az, akinek nincs anyanyelve.” - „Anyanyelve mindenkinek van, bárki elveszítheti anyanyelvűt, másikat nem szerezhet helyébe. Az anyanyelv nélküli ember nem teljes értékű ember.” — „A romániai magyar nemzetség életében, a fejlődés mai szakaszában a bilingvizmus nagy jövőt hordozó valóság, még inkább tömegessé válható reális lehetőség.” Ahogy előbb már említettük, a KORUNK számai egy-egy téma köré csoportosulnak. Természetesen az állandó rovatok: Fórum, Nemzetközi élet, Látóhatár, Téka minden számban megtalálhatók. A Hazai tükör Starmüller Géza cikkét közli: Műem- lákrestaurálás és turisztika Kolozsváron és környékén. Elsősorban a régi, történelmi és építészeti szempontból jelentős várak restaurálására törekszenek. Sebes királyi várnak épült a középkorban, hozzá tartozott falvaik egész sora, Bánffyhunyad és egész Kalotaszeg, aranybányák és aranymosóhelyek a Sebes patakon. Helyreállítása után turista- pihenőhely lesz, a várudvaron szabadtéri színpad. A szerző részletesen foglalkozik a Kolozsvártól 19 kilométerre fekvő gyulai várkastély restaurálásának kérdésével, majd a szentbenedeki Kornis-kastólyt mutatja be, amely erősen lepusztult állapotban van, pedig a reneszánsz építészet erdélyi változatának egyik legérdekesebb példája. A restaurálás után valamennyi kastélyt és várat a pihenés és a művelődés szolgálatába állítják. A közművelődós kérdései világszerte napirenden vannak, elsősorban az emelkedő műveltségi színvonal és az egyre növekvő szabadidő miatt. A KORUNK 9. számának törzsét Herédi Gusztáv: Korszerű közművelődés és Both Endre: Kultúra és „tömeg90
