Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 1. szám - TANULMÁNY - Kiss Károly Ernő: Kisfaludy Sándor életútja és költői fejlődése II.

akarnak Mancitól, és fantasztikus gyilkosságot terveinek iki. Ezt ugyan Sándor megakadályozza és halálos bosszút áll a gonoszokon, de a lelki gyötrelmek után már nincs helye a szerelemnek; a megoldás apácazárda, vezeklés és hálál a török elleni harcban. E kettős konfliktussal kiszélesített történetben már átlépi Kisfaludy az első rege fegyelmezettebb szerkesztésmódját: sok a részletezése, kitérése, de lírai helyekben ez is bővelkedik. A lelki gyötrelmek ábrázolásában többször a Kesergő Szerelemre emlékeztet. A Somlóban ismét más változata van a szerelmi tragédiának. Itt a már boldog háziasokat viszi pusztulásba a gonosz cselszövés. Ez azonban a tragédia erkölcsi hátterét keresve, részben a fékte­len indulat következménye, részben a felelőtlenségé. A rege megküldésében a Veit Weber elemeket - ez lévén az egyetlen rege, amelyben kimutatható a közvetlen kölcsönzíés — itt Is kiegészítik az átélt indulatok, a Himfy hangulatok, sőt ezek mindkét aiklusiból. Bakacs Elek, Somló vár fiatal ura ritka jó feleségre talált Mester Lórában, a szerencsétlen sorsú sümegi kántor szép leányában. (Gazdag nagy úr volt az apa is, de Zápolya kiforgatta vagyonából.) E házasság miatt szakít Bakacs Lucával, Devecser úrnőjével, ez aztán kegyetlen bosszút ál11. Ravasz csellel elhiteti a boldog férjjel, hogy neje hűtlen lett hozzá, míg ő a török háborúban vitézkedett, s Eleik ifékékenységi dühéiben megöli az ártatlan asszonyt; de követi ezt a felbujtó, majd a gyilkos férj ibünhődése is. Ezt, amikor megtudja, hogy asszonya ártatlan volt, lelkiiismeretfurdalása az őrületbe kergeti. Eltűnik az emberek elől, sok év múlva neje koporsójában találják meg az ő csontjait is. Lóra a férj áldozata, Elek a szenvedélyé, de Luca bosszúját a fiatalember könnyelmű udvarlása és elpártolása hívta ki. (A hűtlenek, felelőtlen udvarlók a későbbi regékben is kegyetlenül bűnhődnek: A megbosszult hitsze­gőben, Kemendibcn, Szigligeüben. Az ifjúkori élményekből így érlelődnek később erkölcsi ítéletek.) Somló három énekével valóságos kisregénnyé szélesedik. De benne se a meseszövés roman­tikus valószínűtlenségiein akadjunk fenn - a Webertői kölcsönzött madár-agár próbán, az ál ének­mondó cselszövésein, végre is ehhez hasonlókat akár a Toldi Szerelmében is tallózhatunk, hanem az asszonyhűség, férfiszenvedély, női intrika valóságait tekintsük. Kisfaludy indulatos természetére maga is sokszor hivatkozik. Sikerültek továbbá az egykori (vagy inkább korabeli) társasági élet élénk képei is, és főleg a történeti idők komolyságának éreztetése, különösen Kálmán mester énekében. A KÖZÉLET KÜSZÖBÉN A Somlót már Sümegen fejezte be Kisfaludy, s .megírásával lezárult költői pályájának az a szakasza, amelyben legismertebb és a régi irodalmi kritikától klasszikusnak ítélt műveit írta. Gálos Rezső találóan nevezi e korszak költési eredményét Liza-ciklusnak, .hiszen egyetlen összefüggő élménysor­ból születtek e versekül De a „Sümeg előtti” termés lezárását elsősorban az életút új fordulatai hozták magukkal, s ezek már nemcsak a személyes, hanem a politikai viszonyok változását is jelen­tik. Ausslerlitz, Jena után akkor állt Napoleon hatalmának tetőpontján, itthon viszont nyomott a hangulat az áldozatok sokailása, a drágaság és a politikai helyzettel /való elégedetlenség miatt. A kompromisszum Bécs és a nemesség között bomladozóban. Kisfaludy rendkívül sötétnek látja a helyzetet. Batsányiinak 1807. aiuig. 6-án írt levelében hazáját a végromlástól félti. Többet nem is ír, hacsak nem ?na)d felbomladozó hazájának és nemzetének hattyúdalát.72 Múzsája valóban majdnem 7 évre el is hallgat, csak a napóleoni kor után szólal meg új na hazafiúi drámáiban. És ettől kezidive a hazafis ág lesz az uralkodó szólam költészetében. A fordulatot maga (is így jellemzi 1817-ben: ,,Engem először a minden emberben közös sze­relmi érzés s utóbb a csak nemesebb és jobb magyar anyagból formált szivekkel közös hazafiuság tettek íróvá.”'!3 De ez a ihazaifíiság éppen nem új nála. Hiszen emlékezünk, Pozsonyban és Kolozs­várt is ez érlelte meg ambícióit, ha e húr pengését a szív zajlása utóbb el is halkította. De már újra kihallható ia regékből. Egyelőre inkább csak a romantikus kulisszák mögül, de a Somlóban már közelebbről is. Ebben vallóban több is van a régi nemesi élet felidézésénél, melyben „a büszke magyar nemes egy kiis király várában”. A sümegi Kálmán mester már az ország Mohács utáni pusztulását siratja benne, amikor „eljött zúgva és ordítva a sors vészes órája.” S itt Kisfaludy sem csak Bakacs Elek féktelen 'érzelmi viliágába éld bele a maga szenvedélyeit, hanem az olasz földet 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom