Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Bertalan Lajos: Januári naplójegyzet
megvitatjuk az időjárást, a tegnap esti népfront gyűlést, a viliágpolitikát és a zárszámadást. Gyűlésezett a népfront, közeledik a tanácsválasztás. Más alkalommal ritkán mozdul meg ez a „mozgalom”, igazi helyét nem is nagyon találja a faluban. Ha intézni kell valamit, ott a tanács és a párt. Anyagi ügyökben pedig a téesz. Hogy milyen lesz a mérleg? Ki tudja még azt? Talán Sövónyházon a nagyirodán. Annyi bizonyos, hogy az átlagjövedelem az idén sem lesz gyengébb a tavalyinál. Pedig már két évvel ezelőtt elérte -a húszezer forintot. (Egy dolgozó tagra eső évi jövedelem- a közösből. A háztájit ebbe nem számították bele.) Amikor a falu 1959-ben belépett a közösbe (volt egy régi, gyengén működő téeszcsé, ami se példát nem mutatott, se nem vonzotta az embereiket), kereken kétezer holdja volt a 200 fős tagságnak. Most, Győrsövényház és Bezi földjével, tagságával gyarapodva - pontosabban: azokat gyarapítva - négyszerese a létszám és a földterület. Nagyjából és kerekítve a számokat. * * ❖ Hivatalos ügyeim nem voltak, így a községi tanács épületét belülről még nem láttam. Megyek hát, beszélők Gulyás Imrével, az elnökkel. A vaskos épület körül csend, sőt: némaság. Léckerítésén ismét új hirdetmények, köztük részletes leírás -arról, hogyan lehet felismerni a -száj- és körömfájást -s miként kell védekezni ellene. Gondolom, teljesen fölösleges iromány, mert ha valahol pusztított ez a nyavalya, iákkor az éppen Fehértó. A harmincas évek végén és a háború első éveiben egymást váltotta a két nagy „vész”: a szájfájás és a iniájimétely; nálunk is elhullott két tehén. Tehát ismerjük. Csak oltószer, orvosság legyen. Botorkálok a félhomályos folyosón, benyitnék egy szobába, de zárva, a másik is, míg végre a harmadikból kilép az elnök.- No, nézd csak! - hunyorít rám, mert nem hisz a szemének. Két vagy három évvel idősebb nálam, s -amióta tanács van, azt hiszem, ő ül az elnöki székben. Ritka teljesítmény -ebben a szakmában, érdemes lenne megfaggatni, hogy csinálja. Talán az a legfőbb titka, hogy falubeli, itt nőtt fel, ismer mindenkit, nemcsak névről, hanem őseitől kezdve a rokonságig, anyagi helyzetétől kezdve a kedvenc nótájáig (ha ilyen van). Sok Győr megyei községben volt már evőkig tartó viszály, csendes háború és leplezett vagy -alig palástok ellenállás, mert importált -tanácselnököt ültettek a nép nyakára az ötvenes években. Emlékszem, egy ilyen elnökről (alti imdiesleg kíméletlenül -felsöprette a padlásokat, erőszakkal összehordotta -a leadásra (kiszemelt lábas jószágot, -és elnémította az elégedetlenkedő parasztokat), azt mondta akkoriban egy megyei funkcionárius: „nekünk, pajtás, laz ilyen -embereikre -szükségünk van . .. ők hajtják végre az -utasításokat... a politikát...” Igaz, végrehajtották, de milyen áron? Gulyás Imre - szülői háza a harmadik -mitőlünk az Új -soron - valahogy úgy volt szigorú azokban az esztendőkben, hogy -az -emberségről nem feledkezett -meg. Apja szegényparaszt volt, 45-iben földet kaptak, gazdálkodtak, -s ha -sújtó .intézkedés jött, megérezték ők is. A népes famíliából - négy lány és két fiú - csak Imre maradt itthon. A többi Győriben, Pesten, szerte -az országban. Mikor megnősült, hátat fordított -az Üj tornak, most -már cs-ak -elvétve látogat haza az öregekhez. * * *- Elfogy a „falud”, kik fölött elnökölsz majd? A népess-ég csökkenése valóban elgondolkodtató. A -negyvenes években még 800 lakosa volt Fehértónak, -ma -már csak 641. Az utóbbi tíz esztendőben kereken százzal csökkent a lélekszám. 56
