Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám - TANULMÁNY - Sonkoly István: Csokonai versei a 20. századi kórus- és dalirodalmunkban
SONKOLY ISTVÁN Csokonai versei a 20. századi kórus- és dalirodalmunkban Petőfi, Ady, József Attila és Weöres Sándor költészetét ikivéve egyetlen poétánk sem oly közkedvelt a zeneszerzőink között, mint Csokonai. Már a XIX. század elején gyakran zengte a sárospataki kórus a Zokoghat egy betücskét, továbbá a Pompás esthajnal és a hamar követ je a tavasznak patinás sorait, népszerűsítve szélesebb körben a költői igéket. Kezdetleges volt ugyan a kórusátirat, de jelezte a nagy érdeklődést versei iránt. Csokonai 1795 decemberétől 1796 közepéig Sárospatakon tartózkodott, s talán az ottani időzésének emlékei serkentették a kórust, hogy énekeljék egykori költeményeit. Ha átlapozzuk a sárospataki rendkívüli becses kéziratos melodiáriumokat, nem egy Csokonai- vers kórusfeldolgozására akadunk. így megtaláljuk Az utolsó szerencsétlenség, s Az estvéhez többszólamú feldolgozását az 1759. számú gyűjteményben, valamint A méhek- hez és Daphnis hajnalkor című dalokat, melyeket az 1761. számú melodiáriumban jegyzett le az ismeretlen kottázó. Az utóbbiak ötszólamúnk ugyan, de helyenként két-három szólamúvá csökkennek. Témájukat a régi praxist követve a tenor szólam intonálta. Tehát a Csokonai-versek akkor .már megkezdték hódító útjukat, hiszen a Kántus gyakran énekelte azokat temetéskor, s más alkalmakkor. De ezúttal nem a régi, múlt század eleji kezdetleges többszólamú letétekkel foglalkozunk, hanem a XX. századi feldolgozásokra vetődik a tekintetünk. Ezek többé-kevésbé ma is élnek a köztudatban, ezeknek van szavuk a mai kor emberéhez is. Csokonai lírájában fontos hely illeti meg a bordalokat. Kölcseyt és Bajzát megelőzve szerezte e verseit, melyek nem finomkodóak, érzelgősek, hanem természetes humornak, sokszor népies jellegűek. A megzenésítések között fontos hely illeti meg Harmat Artúrt, .a Szép Ilonka kantáta egykori jeles szerzőjét. Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című pajzán verset dolgozta fel egyszerű harmonizálással. Jól tudta Harmat, hogy ha közkedveltségre hajló a dallam, szívesen hallgatjuk meg többször is. Ennek tudatában témája gyakorta visszaverődik a különböző versszakokban. Közepes készültségű férfikar is előadhatja, miután zongorakísérettel is ellátta a szerző, hogy megkönnyítse bemutatását. Vaszy Viktor mint karmester nagy érdemet szerzett. Eleinte Pesten, majd Szegeden dirigált, hol helyes irányításával sikerült több, nálunk ismeretlen dalművet megszerettetnie a közönséggel. A búkergető szövegére szerzett férfikari darabjában híven alkalmazkodott az anakreoni vers negyedfeles jambusaihoz. De sok benne az instrumentális jellegű futamrész. Meglátszik, hogy szerzője sokat vezényelt zenekart. Nem polifon szövésű. Nem tartozik az új kórusmozgalom irányába. Érdeme, hogy végigkomponálta a versszakait, s nem ismétli a többi strófára az elsőnek zenéjét. Bacchushoz, ezt a Casoniból fordított kis bordalocskát Farkas Ferenc, később Láng István is feldolgozta. Farkas bordala kvart lépéssel kezdődik, s az egész életteljes darabon végig'hullámzik a daktilikus ritmizálás. Farkas kórusa, akárcsak Vaszyé, 1939-ből való. Láng István bordalával később foglalkozunk, .miután az 1945 utáni, s az új idők dalai nyelvén szól. 546
