Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 6. szám - TANULMÁNY - Sonkoly István: Csokonai versei a 20. századi kórus- és dalirodalmunkban

SONKOLY ISTVÁN Csokonai versei a 20. századi kórus- és dalirodalmunkban Petőfi, Ady, József Attila és Weöres Sándor költészetét ikivéve egyetlen poétánk sem oly közkedvelt a zeneszerzőink között, mint Csokonai. Már a XIX. század elején gyak­ran zengte a sárospataki kórus a Zokoghat egy betücskét, továbbá a Pompás esthajnal és a hamar követ je a tavasznak patinás sorait, népszerűsítve szélesebb körben a költői igéket. Kezdetleges volt ugyan a kórusátirat, de jelezte a nagy érdeklődést versei iránt. Csokonai 1795 decemberétől 1796 közepéig Sárospatakon tartózkodott, s talán az ottani időzésének emlékei serkentették a kórust, hogy énekeljék egykori költeményeit. Ha át­lapozzuk a sárospataki rendkívüli becses kéziratos melodiáriumokat, nem egy Csokonai- vers kórusfeldolgozására akadunk. így megtaláljuk Az utolsó szerencsétlenség, s Az estvéhez többszólamú feldolgozását az 1759. számú gyűjteményben, valamint A méhek- hez és Daphnis hajnalkor című dalokat, melyeket az 1761. számú melodiáriumban jegy­zett le az ismeretlen kottázó. Az utóbbiak ötszólamúnk ugyan, de helyenként két-három szólamúvá csökkennek. Témájukat a régi praxist követve a tenor szólam intonálta. Tehát a Csokonai-versek akkor .már megkezdték hódító útjukat, hiszen a Kántus gyak­ran énekelte azokat temetéskor, s más alkalmakkor. De ezúttal nem a régi, múlt század eleji kezdetleges többszólamú letétekkel foglalkozunk, hanem a XX. századi feldolgo­zásokra vetődik a tekintetünk. Ezek többé-kevésbé ma is élnek a köztudatban, ezeknek van szavuk a mai kor emberéhez is. Csokonai lírájában fontos hely illeti meg a bordalokat. Kölcseyt és Bajzát meg­előzve szerezte e verseit, melyek nem finomkodóak, érzelgősek, hanem természetes hu­mornak, sokszor népies jellegűek. A megzenésítések között fontos hely illeti meg Harmat Artúrt, .a Szép Ilonka kantáta egykori jeles szerzőjét. Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című pajzán verset dolgozta fel egyszerű harmonizálással. Jól tudta Harmat, hogy ha közkedveltségre hajló a dallam, szívesen hallgatjuk meg többször is. Ennek tudatában témája gyakorta visszaverődik a különböző versszakokban. Közepes készültségű férfikar is előadhatja, miután zongorakísérettel is ellátta a szerző, hogy megkönnyítse bemu­tatását. Vaszy Viktor mint karmester nagy érdemet szerzett. Eleinte Pesten, majd Szege­den dirigált, hol helyes irányításával sikerült több, nálunk ismeretlen dalművet meg­szerettetnie a közönséggel. A búkergető szövegére szerzett férfikari darabjában híven alkalmazkodott az anakreoni vers negyedfeles jambusaihoz. De sok benne az instrumen­tális jellegű futamrész. Meglátszik, hogy szerzője sokat vezényelt zenekart. Nem polifon szövésű. Nem tartozik az új kórusmozgalom irányába. Érdeme, hogy végigkomponálta a versszakait, s nem ismétli a többi strófára az elsőnek zenéjét. Bacchushoz, ezt a Casoniból fordított kis bordalocskát Farkas Ferenc, később Láng István is feldolgozta. Farkas bordala kvart lépéssel kezdődik, s az egész életteljes da­rabon végig'hullámzik a daktilikus ritmizálás. Farkas kórusa, akárcsak Vaszyé, 1939-ből való. Láng István bordalával később foglalkozunk, .miután az 1945 utáni, s az új idők dalai nyelvén szól. 546

Next

/
Oldalképek
Tartalom