Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 5. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Cs. Nagy István: Csoóri Sándor

gyermek- és ifjúsági irodalom

Csoóri Sándor

Antologizált gyermekversei nagy várakozást keltettek. Kötetbe gyűjtött harminchárom darabja Lekvárcirkusz bohócai címmel jelent meg a Móra Kiadónál (1969). A kötetnyi válogatás csak részben félek meg a Csoóri-lírához mért igényeknek. így is eseménye a mai magyar gyermekvers-irodalomnak. Önálló, erős, csoóris színfolt. Általában azonban nem olyan egyenletes színvonalú és erejű ez a versvilág, mint Csoóri kitűnő költészete. Ö egyike a legmarkánsabb, leghatásosabb képalkotóknak. Gyermekverseiben sokszor rutin-megoldások helyettesítik a tőle megszokott és elvárt asszociációgazdag képeket, amelyek a mai magyar költői nyelvben a leghatékonyabb esztétikai minőséget képviselik (igen kevesen érik el ezt a fokot).

Egyik versteremtő elve a mondókaszerűség, a ritmikus mondhatóság. A mondóka- ősmintájú versikók tán a kötet legjobbjai. Ezeknek erőssége a ritmikával egybenőtt hangzás, a fölerősített, többnyire szójátékkal fűszerezett rím: íze, színe, zenéje egyszerre hat az ilyennek. Példa rá a Hét nap:

Hétfőn

tökfödőt láttam hét főn.

Kedden paróka lengett kenden.

Szerdán

szakáll át nyeste egy dán.

Ilyen még a Zsák, mák, rák című, ez nyilvánvalóan a népi gyermekmondóka egyéni leleményű változata. Nem ritka Csoórinál az ilyen több mint szomorkás fordulat, lehangoló sej télmű filozofikus befejezés:

Zsák, mák, rák kusza a világ.

Nem volna csoda, ha egy reggel zöld levélen elúszna tova.

Ml