Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám - Weöres Sándor levelei Kosztolányi Dezsőhöz (Közli: Gál István)
19Kedves Mester, hálásan köszönöm Mester levelét és az értesítést a füzetekről. Azt írja Mesterem: „nem kell sürgetned”.. . csak nem vette Mester sürgetésnek legutóbbi levelemet? fájlalnám ha így volna, ez igazán távol állt és távol áll tőlem. Mester levele alapján nagyon természetes volt azt gondolnom, hogy vers-küldeményem elveszett: ha elolvasásukat valamilyen okból sürgetni akarnám, akkor nyíltan elmondanám és nem egy ízléstelen célzás alakjában. Már nem tudom, hogy mit is írtam. . . de kérem Mestert, bocsásson meg, ha ökot szolgáltattam volna egy enyhe erkölcsi pofonra: most vagyok abban a korban, amikor az ember eltéved a saját tulajdonságainak a tömkelegében és nem tudja, hogy mit tartson meg és mát vessen el közülük. A báró úrnak írtam. Nagyon kérném Mesterit, tartson meg továbbra is jóindulatában. Nagyságos Asz- szony kezét csókolom, Ádámot sokszor üdvözlöm és minden jót kívánok. Maradok Mester őszinte hálás tisztelője Weöres Sándor Csönge, 1933. jan. 12. Kedves Mester, engedje meg, hogy — ha néhány nappal megkésve is - én is minden jót kívánjak Mesternek ötvenedik születésnapja alkalmából. Nagyságos Asszony kezét csókolom. Ádámot barátsággal köszöntőm. Ragaszkodó tisztelettel és számtalan szerencsakívánattal. Weöres Sándor Csönge, 1935. márc. 31. 21. Teljes gyógyulást kíván tisztelettel Weöres Sándor Philipp opolis, 1936. szept. 3. 316