Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám - Bárdosi Németh János: Arcképem alá (vers) - Bárdosi Németh János: Hideg, meleg (vers)
Arcképem alá Martyn Ferenc rajzához Hideg, meleg Hideg, meleg, ez volt az útmutató vagy ha a cél felé fordultam forró! kiáltotta a hang s bekötött szemmel botladozva bíztattam magamat. Most már egyre forróbb a hang, irányít, vonz, s riadoz lelkem a szóra, merre van, amit meg kell lelni végül is örömmel s iszonyattal. Hogy ne nevessen aki látja vak bolygását a bekötött szemnek, forr óság! ahogy a tűz húz oda a célhoz, leljem meg a játék tétjét teljes örömmel. 317 BÁRDOSI NÉMETH JÁNOS Most értem meg a vonásaimat, mellyel arcképem rajzoltad elém, niúlt és Jövő közt emeltél hidat, ez itt a bánat és az a remény. A zordon vonás mind a szenvedés, a tiszta homlok, az a gondolat, az öröm benne nem sok, nem kevés, nem nyögdécseltem ezüst hold alatt. A sebeimet nem mutogattam, csókról se szóltam, csak a bús hazát kiáltottam ki ég, világon át. Mint a „Vén cigány” cibáltam magam, de ma már, nézd, a száj csukott s a szem azt tükrözi, hogy lassan öregszem.
