Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 1. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Losonci Miklós: Gerzson Pál festészetének törekvései

A megkezdett eszmények Véglegesítését munkálja, hűséggel ábrázolja a gyorsulva gazdagodó világot, saját képi szükSsiégleteindk megfelelően alakítja át a tárgyaikat és jelenségeket. Gerzson Pál válóság-iműfordítáisai sűrűbbek és tömörebbek az eredeti tenm-é- szet-m «délinél. Képélemei technikailag megalapozottak, követhetők, hiszen festői intellektusának. árnyalt lírája rejtőzik íbenmük. Ezzel a logikusan szervezett asszociatív jelleggel akért képes megbarátkozni az erős gondolati tevtekénységdt kifejtő néző, mert Gerzson Pál új festői tartományában konvendiotaáilis jegyekét is elhelyez tapintatból, és megfelelő mértékben ötvözi az újszerű alakzatokkal. Ez a kulcs, ez a féltve őrzött egyezményes jdl, melynek segítségével könnyedén megnyílik művészetének lazán zárt ajtaja.

Egyformán gondozza a festmény minden részletét, bátran szelektál, csak a képhez szükséges alkotóidat fogadja el, a többi, szükségbdldnnefc ítélt eleimet -nagyvonalúan elhárítja. A fegyelmezett szín- és fotmáépítbezlés révén kerüli el a fárasztó ismétléseiket, minden művéhez egyéni eszmét keres kutató szdletmisége. Értékei önvendeztetöen eltérőek, ihletét a műhöz és ntím a stílushoz igazítja, eZerit kerül el minden egyhangúságot, ezlért -fokozhatja állandóan festészetének minőségét.

Századunkban a fizika és technika gy-o-rs előrelépése révén megsokasodtak a gépek, módosították az emberi munka távlatát, felmentésit adva a fárasztó manuális többlettől. Gerzson Pál eZt a hirtelen meggazdagodott és tágullt emberi világot a valóság hullámhosszához igazítja, és goindolátközpőnüú -képi szerkezetekben fejezi ki. Az anyag változásait mutatja fel töprengésekkel bővített geőmdttiiai alakzataiban. Bő fantáziája fegyelmezett mederben árad - a tér költészete ez, szabályos formátumai megtelítőd-ndk egyéniséggel, és lírává magasztosulnak. Az emberi nyüzsgést és aktivitást az üres tér színhullámáinak nyugalmává! ellensúlyozza. Gerzson madarai, növényei emberi léptéket érnek el, vizuális formái gondolati közegbe jutnák.

'Níagyolbb méretű alkotásain több képi központot szervez, nem a stílus, handm a mű követelményéihez ra-gasZködilk, s a festmény fő témáját szövevényes epizód-okkal bővíti. Térfokozó és szíoihatásnöv-el-ő eszköze a formákat kiküszöbölő szürke -tö'míb alkalmazása, így lesz a modell igazán színes és plásZtiküs. A G-erzsan-lmű csálk látszatra halmaz, a bonyolított csoportosulás dlapjá szigorú h-armómarendlszar.

■Festői fejlődése lassú ütemben, szívós egydnlfetesáéggal Valósult meg töretlenül, átmeneti válságok nélkül. Kámaráművak sorozatával készülődik és vonul fel egy-egy korszakának összegezésére. Ilyen formai analízissel érkezett dlső festm'ény-szilmfóniájá- nak dldkZatdkbán-, színekben tobzódó szintéziséig. (Szabadban.) Teljes világ ez a lomb- gyülekezet - madár és ember kozmikus találkozása. A kép gondosán épített külön szigetekből tömörül egységes folyamattá, almit a reális elemek és absztrakt öissZataVők egyensúlya tesz Végérvényes műalkotássá. A színék aktivitása - Vörösdk, kékek, zöldek vonulása ábrázolja az élet szakadatlan üzemjellegét, fák, füvek, mladardk emberi meghosszabbodásait, a természet vegetatív igyekezetét, ahogy az intellektus magaslatára érkezik.

Másik nagy ólet-ösisZöfogkilása az ember lehetőségeit, távlatainak ismert és rejtelmes komponenseit vizsgálja festői eszközökkel (Gondolkodó). Michelangelo és Rodin gond-o,lkodó-tnoZd ulaitaüt színék iramává oldja, s a piros szív körül sereglő tónusokkal jelzi, hogy a sokasodó és mélyülő esZme az emberi részletektől és beteljesedéstől eddig érintetlen teret és időt humanizálja. Egyúttal a szürke mező kelldmdsen hálkítja is a szinte Zenéi hangokká fokozódó szíditaptoVizá-ciót.

Minden érdekli, ami a világhoz tartozik. Nemasák emberi nézőpontból szemléli a madarakkal is benépesített levegő-egét, hanem madárilátószögből vizsgálja, és színes forgatagnak jeleníti az értelem érintette föld Zöld burjánzását és mértani rendjét (Madárvilág).

75