Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 1. szám - EMLÉKEZÜNK - Rózsa Béla: Bakó József indulása
Az 1933-iban Gsöngán költ levél a Kié ez a lélek? című kötetet köszöni meg: „Most, hogy alkalmam volt többször átolvasni, még jobban megragadott. Menynyivel durvább és - érdekes módon - éppen durvaságukban nemesebb költemények ezek, mint az Árva kalászok atomjai. És - ez pedig még csodálatosabb - még az Árva kalászoknál is sokkal jobb ez a munka. . . Csak még egyet. Még a mai sötét lírában is mennyire sötét hang ez, fekete alapon fekete. Micsoda rettenetes és idegbontó szenvedés préselödött költeményeibe! . . . Mindehhez képest Ady Endre humorista és Szabó Lőrinc életvidám fiatalember. Zöldhasú fiatalságommal kissé értetlenül is állok ennyi szenvedés láttán.”27 1934-lben a Vasi-vármegye egy meg neim nevezett fővárosi lap nyomán közölte Weöres -Sándor és Bakó József nyilatkozatát Két vasi költő az élet sebeiről címmel. Weöres Sándor az élet és művészet tragikus eltávolodásáról szólt: „A baj oka talán ott van, hogy a technika nem egészen egy évszázad alatt gyökerestöl-tövestől kitépte az eddigi talajából és nehezen tud újra legyökerezni. Alakul már az új ember, az új iramhoz alkalmazkodó, aki unott áhítattal térdepel minden szellemi érték előtt...” Bakó József nyilátlkozlata így (hangzott: „Az ország »leggazdagabb« részén helyettes tanítóként működöm és figyelem az életet. Tipikus magyar élet: sorvadó, földtelen parasztság a nagybirtokok és az aránylag jól élő zsíros-parasztok között. Az intelligencia, amelynek egyedüli kulturális ténykedése: teaestélyek, bálok, előadások rendezése, ahol csak a boldogabb tnúlton rágódnak. A jelen vagy a jövő nem szerepelhet, mert érzékeny pontokat kellene érinteni. Valami fájdalmas, önámító orgiához hasonlítható állapot ez- Aki becsületes szándékkal szét akarná vonni a hazugság és közönyösség függönyét, a társadalom ellenségeként kezeli. A nép tengődik, egykéz vagy prostituál... A jövő pedig haldoklik a frázisok ágyán. Mit is lehetne tenni? A dolgok fölé emelkedve őszintén bevilágítani a fertőző gócokba. Fiatal, bátor harcosokat tenni az őrhelyekre. Irodalmi téren is a problémákkal való bátor szembeállást követelem. Az elefántcsonttorony híveit múzeumba kell rakni, hogy ne kísértsenek beteges finomkodásaikkal. Aktív, harcos irodalmat akarok adni, mert vergődő faj, pusztuló emberek fölött nem szabad rejtvényeket és álmokat fejteni. Segíteni! Segíteni, ha kell, vérátömlesztéssel is!”28 .Ezt a népe sorsán csüngő, aggódó szeretettet és .harcos munkáiást sugározza valahány írása. Rövidítések: BJhF = Bakó József: Följebb a kaptafánál. Önéletrajzi regényt. Bp. 1964, Magvető. 406 p. BJ-h = Bakó József hagyatéka, családi iratok, levelek özv. Bakó József né tulajdonálban. SM-HA = Savaria Múzeum Helytörténeti Adattár, Szombathely. SM-I = Savaria Múzeum Irattára, Szombathely. PIM-K = Petőfi Irodalmi Múzeum, Kézirattár, Bip. VmL = Vas megyei Levéltár, Szombathely. FORRÁSOK 1. VmL: Kőszegi ipartestület - tanonclajstrom 1890-1925. 2. VmL: A kőszegi főszolgabíró iratai - 5144/010. isz. 3. VmL: Kőszegi ipartestület - tanonclajstrom 1904-1935. 4. SM-HA: 105/2. 5. SM-HA: 105/10. 6. SM-HA: 105/3. 7. Hegedűs Ferenc: A nemescsói cipész, aki verseket írt forgalmi adókönyvébe. = Vasi Szemle, 1963. 1. sz. 92. p. 8. SM^HA: 105/5. 9. BJ-h. 51
