Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 5. szám - TANULMÁNY - Kiss Károly Ernő: Kisfaludy Sándor életútja és költői fejlődése
KISS KÁROLY ERNŐ Kisfaludy Sándor életútja és költői fejlődése I. SÜMEGTŐL SÜMEGIG 7972. szeptember 27-én volt kétszáz éve, hogy Kisfaludy Sándor, a magyarságnak valaha országhírű, de Vörösmarty és nemzedékének beérkezése előtt kétségkívül legnépszerűbb költője, Sümegen megszületett. Az évforduló megünnepléséből a szülőföld is kiveszi részét, s ennek előkészítése közben merült fel egy helyi kiadvány: irodalomtörténeti megemlékezés, méltatás terve, mely a valóságnak megfelelően ugyan, de a nagy „földinek” kijáró kegyelet hangján idézné fel Sümeg legnevesebb fiának alakját, életútját, méltatná érdemeit. Ezt próbálja adni szerény írásában a sümegi Kisfaludy Sándor Gimnázium egyik már nyugalmazott tanára. Nem ígér tudós monográfiát, sem szakszerű esztétikai elemzéseket, de a költő életútját, alkotásainak létrehozását végiggondolva, megpróbálja őt emberi közelségbe hozni: jószándékainak meglátásával, korlátainak emberi megértésével, érdemeinek elismerésével. A kétrészesre tervezett tanulmányból ehelyütt - és itt is alaposan leszűkítve az anyagot - csak az első részt közölhetjük. Ebben emberi és költői indulását és beérkezését vizsgáljuk meg költőnknek, kezdve a származással, annak társadalmi háttereivel, folytatva életútjának, művei keletkezésének, első sikereinek nyomon követésével. Mivel e korszaka életének 35-ik évéig tart, csak valamivel tovább Sümegen való végleges letelepedésénél, választottam a Sümegtől Sümegig elhatárolást a címben. De nem kevésbé érdekesnek és tanulságosnak ígérkezik az életpálya második, Sümeghez kötődő részének közelebbi megvizsgálása. Mert noha költői pályája hanyatlóban van, közéleti szereplése erre az időre esik és országos dolgokkal van összefüggésben; egyoldalúan konzervatívnak kikiáltott magatartása pedig a reformkor előtti és reformkori években nem egy vonatkozásban ítéletünk helyesbítését igényli. Tanulmányom elkészítésekor figyelemmel voltam a régebbi és újabb Kisfaludy- irodalomra, mégis fő forrásom maga a költő: tehát költői és prózai alkotásai, különösképpen életrajzi értékű művei, így Naplója, önéletrajzi írásai, a „Két szerető szív története” c. regénye, Hattyúdala, továbbá levelezése, értekezései stb. „MESSZIRŐL JÖN, S MESSZIRE MEGY AZ ÉLET” (Ady) Elindulásul a származást, s azt a családi, társadalmi környezetet kívánom számba venni, amelybe költőnk nemes családok sarjadékaként beleszületett, s amelynek szellemiségében szemét, szárnyát nyitogatta. Az Ady-tűnődés találóan mutat rá arra a rengeteg, születésből, nevelődésből eredő indítékra, melyek életünket mozgatni készek. Vegyük a származást: A csupán egy ágon való leszármaztatás nem mond sokat, noha a „történelmi családok” eszerint vezetik le családfájukat. A Kisfaludyak is büszkék erre. Sándor az Árpádokig, sőt a honfoglalás koráig vezeti vissza Kisfaludy-őseit. (Ez azonban 440
