Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 4. szám - IFJÚSÁGI ÉS GYERMEKIRODALOM - Cs. Nagy István: Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató

molyságában - Devecseri nem ismert tréfát. Mindez a versanyag korszerűen tágítaná a versolvasó gyermek horizontját, felvevőképességét. Megvan e versekben az a viliódzó gondolatiság, az a többszólamúan egyértelmű jelentés, amely izgalommal avat be a versvilágba.

Devecseri antológiákban található gyermekversei közül kiemelkedik egy nyolcsoros kis remeklés, címe: Beröpül az ég a házba (Óvodások verseskönyve). Van benne valami József Attila szegényember-verseinek látásából:

Beröpül az ég a házba, tele lesz a téli ember

tele lesz a szoba éggel, keskeny szíve szélességgel.

Mintha a kis szobában kis parasztok föllélegzését hallanánk a Holt vidékből, s az Aki szegény, az a legszegényebb sóhajai fújnának de úgy, hogy az égig emelődne az egész világ mennyezete valami nagy bizakodásban, tavaszi tágulásban. Remekmívű a strófa az ismétlések, párhuzamok és ellentétek mértanilag átgondolt röptével. A második szakasz is megejtő, népmeséi átalakulások varázslatát idéző:

Először csak ködkámzsában aztán ez a kámzsa széthull:

lön a tavasz leskelődve, csupa virág lesz belőle.

Más antológiákból tallózható versei politikai és természeti tárgyúak. Emlékezetes közülük az Auróra-vers, ez a kis gyermek-poéma, s poémává többek között éppen az teszi, hogy a költő ilyen vallomással is beleszól a forradalmi krónikába, vagy inkább históriás énekbe:

S az az ember, aki ezt a verset írja

az évben született, tinektek, gyerekek (A „Hajnal” hajó)

Devecseri gyermekirodalmi „főműve”, egyetlen gyermekverskötete az Állatkerti útmutató. Első kiadása: Officina 1946. Második kiadása: Móra Könyvkiadó 1972. Mindkétszer Borsos Miklós rajzaival. A versek száma azonban a két kiadás között ötvenre kétszereződött. Az eredeti ajánlás a költő fiának szólt, hogy az állatkertben ne csak nézzen, hanem lásson is, és „pontosan tudja, hogy melyik állat mire való”. Egy nemze- déknyi idő múltán az új kiadás ajánlása az unoka felé fordul.

Sokféle állatvers van a gyermekköltészet nagy „állatkerti útmutatójában”: dal, életkép, portré, fabulás-tanító, állatmese, mondóka, ismeretterjesztő, novellisztikus, hangutánzó, seregeltető. Mindegyiktől összetéveszthetetlenül különbözik Devecseri ál- latvers-típusa: a rímes, furcsa játék, nem a Tóth Árpád-féle értelemben, sokkal inkább Kosztolányi szellemében. Egészen Karinthy intarziás és más szójátékaiig nyúlnak a gyökerek. A rím-ötlet lehet nyelvi játék, de játszhat versteremtő szerepet is. A szójáték, groteszk rímgyötrés emelkedhet költői magasságba is. Embere válogatja. Mint Arany János Cilinderében:

A kalapom cilinder,

Nem holmi csekélység:

Ha fölteszem: magasság,

Ha leveszem: mélység.

Ilyen cilinder-mód viselkedik a rím-szójáték, nem holmi csekélység, elfér benne költői magasság és mélység. Mint a mágus kalapja: fölröppenhet belőle néhány madár, pántlika vagy lángnyelv.

381